A víz, az élet egyik alapeleme, az étel egyik alapeleme. Születésünk pillanatától halálunkig, testünk életösztöneitől hajtva vágyik a víz, az étel és a levegő után. A növény is elhervad és elpusztul, ha nem kap vizet. Ugyanez történik a testünkkel is, ha nem jut vízhez.
Ha a Holdról tekintenénk a Földre, azt látnánk, hogy felszínének 71%-a víz. A többi 29% szárazföld. Közelebbről vizsgálva a Földet azt látjuk, hogy az emlősök, akik közé az ember is tartozik, testének legalább 70%-a víz. Ha a föld 70%-a víz, és erre a mennyiségre szüksége van ahhoz, hogy létezzen, és ugyanígy testünk 70%-a is víz, nem az lenne az ésszerű, ha testünket is olyan étrenddel tartanánk a legjobb kondícióban, aminek legalább 70%-a víz? Hogyan tudná testünk ezt a vízmennyiséget megtartani, ha nem töltenénk rendszeresen újra? Születésünk pillanatától egészen halálunkig testünk sóvárog ezért az éltető elemért. Vízre van szükségünk az életben maradáshoz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy sok vizet kell innunk.
Néhányan most biztos örömmel kiáltanak fel: „Hiszen ez nagyszerű, én naponta 8 pohár vizet iszom.” Nem a vízivás fog elvezetni azonban a kívánt sikerhez. A Földön csak két táplálékfélének van nagy víztartalma, természetes körülmények között: a gyümölcsöknek és a zöldségeknek. Minden más, amit eszünk, ehhez képes sűrített étel. Ezek olyan ételek, melyekből főzéssel vagy tartósítással kivonjuk a vizet. Nem azt jelenti ez, hogy ha fogyni akarunk, méregteleníteni akarunk, csak gyümölcsöt és zöldséget ehetünk. Azt jelenti, hogy étrendünkben a gyümölcsöknek és a zöldségeknek kell első helyen szerepelnie ahhoz, hogy a testünk által megkívánt 70%-nyi vízhez jussunk. A maradék 30% pedig kenyérből, gabonafélékből, húsból, tejtermékekből stb. állhat.
Csak a zöldségek és a gyümölcsök tartalmaznak 70%-nál több vizet, minden más táplálék már csak „sűrített”.
Két nagyon fontos oka van annak, hogy szükségünk van erre a vízmennyiségre, ugyanez a két ok magyarázza, hogy a vízivás miért nem elegendő: a szervezet táplálása és tisztítása. Az ételben lévő tápanyagot a víz viszi testünk sejtjeihez, visszafelé pedig elszállítja a használhatatlan fölösleget. Minden létező táplálóanyag, amire a szervezetnek szüksége van (vitaminok, ásványi sók, fehérjék, aminosavak, enzimek, szénhidrátok és zsírsavak) megtalálható a zöldségekben és a gyümölcsökben. A táplálóanyagokat a zöldségben és a gyümölcsben lévő víz szállítja a belekbe, ahol felszívódnak. Ha vízben gazdag ételeket eszünk, az azt jelenti, hogy szervezetünk minden táplálóanyag-szükségletét kielégítjük. Lesznek, akik erre megjegyzik: „Hát akkor szedek vitaminokat meg ásványi sókat”. Nem erről van szó. Az emberi szervezet számára hasznos vitaminok és ásványi anyagok nem a gyógyszertárakban, hanem a gyümölcsökben és konyhakertekben találhatók meg a szervezet számára legkönnyebben felvehető módon.
Azon túl, hogy a víz táplálóanyagot szállít a testnek, elvégzi a tisztítómunkát is. Célunk elérésében a tisztítás és a méregtelenítés egy és ugyanaz. Abban, hogy leadjuk a fölösleges kilókat, a tisztításnak vagy méregtelenítésnek elsődleges szerep jut. Ahhoz, hogy bármi is tiszta legyen, először meg kell mosni.
Találja ki, hogy mi az az egyetlen dolog, amit nem takarítanak rendszeresen. Testünk belseje! Úgy élünk és táplálkozunk, hogy testünknek soha nincs arra módja, hogy teljesen kitisztuljon. Hát ezért túltápláltak pl. az amerikai 62%-a. Ugyanez okozza azt is, hogy négy emberből három valamilyen szívbetegségben vagy rákban szenved. Testünk külsejét rendszeresen tisztítjuk, de belsejét, ami pedig sokkal fontosabb, soha. Emberek évtizedekig, vagyis egész életükben nem tesznek azért semmit, hogy a mérgező anyagokat eltávolítsák a szervezetükből. Ennek egyetlen módja, ha vízben gazdag ételeket eszünk. Nem elég, ha vizet iszunk, mert az ivóvízben nincsenek meg azok, a szervezet számára nélkülözhetetlen enzimek és más éltető elemek, amik a zöldségek és gyümölcsök nedvében találhatók. Mindhárom anyagcsereciklusunk könnyedén működik, ha rendszeresen megkapja a kellő mennyiségű vizet.
Érdekes, hogy úgy eszünk, hogy közben nem tisztítjuk, hanem szennyezzük és eltömjük szervezetünket. Nem akarunk tovább eltömítve lenni, mert minél inkább eltömjük magunkat, annál több kilót szedünk föl, és annál nehezebb lesz leadni őket. Mostantól fogva mindig vessen egy pillantást az ételre, amit megenni készül. Nézzen rá a tányérjára és tegye föl magának a következő kérdést: „Zöldségek és gyümölcsök teszik-e ki ennek az ételnek a zömét?” Fontos, hogy rendszeresen tegye föl magának ezt a kérdést. Ilyen egyszerű. Olyan ez az étel, ami tisztítja (méregtelenít) a testemet vagy olyan, ami eltömíti?
Azért eszünk olyan ételeket, amik eltömik és nem tisztítják szervezetünket, mert rabok vagyunk. Igen! Rabok! Ízlelőbimbóink rabjai. Mindent megteszünk értük. Ha bármi étel akad, ami nem fut el előlünk, nincs leszögezve, befér a szánkba és jóízű, azt mi megesszük! Még csak meg sem gondoljuk. Az egyetlen kikötésünk, hogy jóízű legyen. És mi történjék szervezetünk egészével? Ha összehasonlítjuk azt a pici területet, ahol az ízlelőbimbók találhatók, testünk többi részével (aminek meg kell birkóznia azzal az étellel, ami ízlelőbimbóinkon áthalad), felmerül a kérdés, miért szentelnek az emberek annyi figyelmet egy parányi darabnak, és miért nem törődnek a sokkal nagyobbal.
Ezerszer halottuk már: „Tudod, reggel, mikor felébredtem, már késében voltam és egy falatot sem tudtam enni otthon. Rohantam dolgozni. Annyi volt a munka, hogy alig győztem. Se nem tízóraiztam, se nem ebédeltem. Egész nap csak dolgoztam.” Ez idáig ugye ismerős? Aztán eljön az öt óra; ideje hazamenni. És az illető hirtelen rájön, hogy milyen éhes. Dörzsölgeti a gyomrát és így szól: „Te jó ég, de megéheztem. Egész nap nem ettem semmit. Megyek, veszek valamit, ami kimossa a gyomromat és megtisztítja a beleimet.” Ugye nem? Nem ezt hallotta. Inkább valami ilyet. „Megyek, veszek egy pizzát vagy egy hamburgert.” Az emberek, ha éhesek, leginkább olyan ételre gondolnak, aminek szeretik az ízét, aztán megveszik és megeszik. Ha mindig csak arra gondolunk, mi a jóízű, testünknek soha nem lesz alkalma kitisztítani vagy méregteleníteni magát. Olyan ételeket együnk, amiknek fenséges az ízük és ugyanakkor testünk igényeit is kielégítik.
Olyan étrendet tervezzünk, aminek 70%-a vízben gazdag (gyümölcsök és zöldségek), 30%-a pedig egyéb ételekből áll. Kis türelem, és meg fogjuk látni, mennyi minden készíthető zöldségből és gyümölcsből – sokkal többféle, mint azt bárki is gondolná.
Mindez egy egyszerű mondatban összefoglalható. Ha eleven és életerős szeretne lenni és ehhez a lehető legjobb külalakot szeretné megtartani, élő tápanyagot kell ennie. Se doktorátus, se zsenialitás nem kell ahhoz, hogy ezt megértsük. Élő test, élő táplálékból épülhet csak fel! Az élő táplálék egyben vízben gazdag táplálék is. Ha nincs elég víz benne, akkor nem is élő. És ha étrendjének 70%-a vagy még nagyobb része olyan táplálékokból áll, ami élettelen, tartósított vagy természetes állapotától megfosztott, kitalálhatja, mi lesz a testéből. A zöldségek és a gyümölcsök roppant sok vizet tartalmaznak.
Nézzük meg az emlősöket. Nem azokra az állatokra gondolunk, amelyeket a lakásban dédelgetünk vagy az állatkertben élnek, hiszen azok az emberek irányítása alatt állnak, és sok mindenben ugyanazok a problémáik, mint az embereknek. De látott már valaha vadonban élő elhízott tigrist? Látott már valaha a természetben olyan állatot, amelyiknek kihullottak a fogai és műfogsorral evett, vagy hallókészüléket hordott, vagy szemüvege volt, hogy lásson, vagy parókát hordott tar fején, vagy pészmékerre ver a szíve, vagy gép segítségével választott ki a veséje? Hallott már olyan, hogy egymillió állat pusztult el egy éve alatt szívbetegségben? Hogy félmillió rákban? Hogy negyedmillió szélütésben? És hogy ezrek cukorbetegségben? Ugye nem! Ez részben azért van, mert a vadon élő állatok megfelelően táplálkoznak és életrevalóak. Ha nem így van, természetes szelekció következtében csak az életképes marad meg. De ami ennél fontosabb, a természetben élő állatok sokkal-sokkal egészségesebbek, mint mi, emberek, és nem híznak el. Vajon miért van ez?
A különbség megértéséhet csak annyit kell tennünk, hogy összehasonlítjuk, mit esznek az emlősök a természetben, és mit eszünk mi. A szabadban élő emlősök vízben nagyon gazdag, élő táplálékot fogyasztanak. Soha nem esznek például főtt ételt. Ezért olyan erősek és egészségesek. Még a húsevő ragadozók is nagy víztartalmú táplálékon élnek. Ha látott már valaha akár életben, akár filmen oroszlánt, amelyik elejtett egy zebrát vagy antilopot, bizonyára észrevette, hogy az oroszlán mindig a hasánál tépte fel áldozatát és a beleit kezdte enni. Ez nem úgy hangzik, mint egy nap a tengerparton, de így történik ez az őserdőben! Miért van az, hogy az oroszlán az elejtett antilop belsőségeit kezdi lakmározni? Mert az egyik ragadozó általában nem eszi meg a másik ragadozót. Gondoljunk csak bele: az oroszlán nem eszik tigrist, a medve nem eszik farkast. A ragadozók növény- és gyümölcsevő állatokat falnak fel, mert erre van minden állatnak szüksége. A növényvilágból kell táplálkozniuk. Egy állat vagy közvetlenül szerzi meg növényi táplálékát vagy pedig úgy, hogy olyan állatokkal táplálkozik, amelyek növényevők. Azért tépi föl először az oroszlán az elejtett állat beleit, mert ott találja az előre megemésztett, nagy nedvességtartalmú táplálékot. Aztán a zsigereket falja fel. mert azok is nagyon gazdagok nedvességben. Majd a vért nyalja föl, mert annak több mint 90%-a víz! Más szóval, belülről halad kifelé. Az izom és a hús marad a végére.
Nekünk is megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó, élő táplálékot kellene fogyasztanunk. Attól még nem lesz meg a tökéletes táplálkozási egyensúly, ha napjában egyszer 70%-nyi nagy víztartalmú és 30%-nyi egyéb ételt fogyasztunk. Persze azért néha ehetünk azért olyat is, amiben a „sűrített” étel van túlsúlyban. És utána egyáltalán nem kell bűnösnek éreznie magát! Semmi oka rá. Természetes, hogy az évek során megkedvelt bizonyos ételeket, és időbe telik, hogy már ne kívánja többé őket. A lényeg, hogy ne borítsa föl többször az egyensúlyt, mint ahányszor betartja.
Most írjanak egy listát a napi táplálékaikról, majd nézzék át. Mindaz, amit fogyasztottak, 70%-os víztartalmú étel volt-e (friss gyümölcs, zöldség, ezek kipréselt leve)? Mindennap ezt eszik? Ha igen és a felsorolt táplálékoknak nincs 70%-nyi víztartalma, akkor a lista tartalmazza a testtömegproblémáik legfőbb okát. Ez természetesen nem egyetlen oka az emberek elhízásának, hiszen a stressz, a lelki tényezők, a munka az érzelmek is megteszik a magukét. Csakhogy ezek együtt sem gyakorolnak olyan hatást az ember testtömegére, mint a táplálék. Az „Egy almától távol marad az orvos a háztól” régi mondás és igaz is. Mondjuk azonban mégis inkább „Egy almától (narancstól, pár más gyümölcstől) és nap salátától marad távol az orvos a háztól”. Kimondani talán nehezebb, pénz dolgában viszont megéri.
A rendszeres folyadékpótlás elengedhetetlen!
A következő kérdésre még feltétlenül válaszolni kell: Mi van a vízivással? Naponta 8 pohár vizet iszom, ezt most jól teszem vagy nem? Nos, ha több nagy víztartalmú ételt eszik, akkor nem fogja annyira kívánni a vizet. Vagyis, bizonyos emberek azért isznak napi 8 pohár vizet, mert a szükséges vízmennyiséget nem kapják meg az elfogyasztott táplálékukból. Mivel étrendjüket a tömény ételek uralják, szervezetük egyfolytában vizet kíván, állandóan szomjasak. Meglátják, hogy kevésbé szomjaznak, ha nagy víztartalmú ételt esznek, mintha alacsony víztartalmú táplálékkal élnek és külön isszák a vizet. Az emberi szervezetnek nem megfelelő a hegyi forrásvíz, mert olyan ásványi anyagokat tartalmaz, amelyeket testünk sem felhasználni, sem kiválasztani nem tud. Ezek a szervetlen ásványok könnyen megkötik a koleszterint a szervezetben és vastag bevonatot alkotnak az artériákban. Amikor gyümölcsöt vagy zöldséget esznek, „desztillált” vizet fogyasztanak. A növény magához veszi a talajból az ásványi anyagokat, „desztillálja”, és önök már ezeket a megtisztított ásványi anyagokat fogyasztják. Hallották már azt, hogy a desztillált víz kilúgozza az ásványi anyagokat az emberi szervezetből? Ez igaz. Az így kiszűrt ásványi anyagok éppen azok, amelyeket a szervezet nem tud használni, a „desztillált” víznek tehát egészséges hatása van; nem azokat a szerves ásványi anyagokat vonja ki, amelyek már beépültek a sejtrendszerbe. Nem lehet eltávolítani azt az ásványi anyagot, ami már a sejtszerkezet részévé vált.
Van még egy fontos tudnivaló a vízről. Nagyon rossz hatása van annak, ha étkezéshez isznak vizet. Ez rossz szokás, mert felhígítják a gyomor emésztőnedveit, amelyek az ételt bontják le, így az étel nem emésztődik meg rendesen. Ez egyébként erősen gátolja az emésztés és feldolgozás folyamatát is, ami károsan befolyásolja a sokkal fontosabb kiválasztó folyamatot, miközben tömérdek energia megy veszendőbe.
Összefoglalva, nagy víztartalmú étel fogyasztásakor a mérgező hulladékok kimosódnak a szervezetből, s ezáltal a testtömeg csökken. Ha folyamatosan esznek nagy víztartalmú ételeket, akkor megakadályozzák, hogy a mérgező hulladékok felhalmozódjanak és elhízzanak. Az eddigiekből nyilvánvalóvá válhatott, hogy mennyire fontos a testtömeg csökkenésben a kiválasztási folyamat. Semmi sem könnyítheti meg annyira a kiválasztási folyamatot, mint az, ha rendszeresen megfelelő mennyiségű, nagy víztartalmú ételt fogyasztanak. Roppant egyszerű ezt igazolni, és önök is pontosan ezt fogják tenni, amint belefognak ebbe a programba.
Van egy másik eszköz is, amely segít a szervezet méregtelenítésében. Ezt az izgalmas dolgot, amely éppen olyan fontos, mint a nagy víztartalmú táplálék, úgy nevezzük, hogy AZ ÉTELEK MEGFELELŐ KOMBINÁCIÓJA.
