Amikor meghalljuk ezt a kifejezést a legtöbb ember azt gondolja tudja mit jelent: tisztán tartani a fogakat és alaposan megmosni a füleket. Valójában a természetes higiénia az emberi test „karbantartásának” legnagyszerűbb módja.
A természetes higiénia eredete az ókori görögökhöz nyúlik vissza. Filozófiai alapjai i. e. 400 körül Hippokratész vetette meg: „Étketekben lesz gyógyulástok.” A természetes higiénia modern tudománya az Egyesült Államokban 1830-ban, az Amerikai Fiziológiai Társaság megalakulásával vette kezdetét. Nyolc évvel később az intézet könyvtárat alapított, és élelmiszerboltot hozott létre Bostonban; az USA első Natura-boltját.
Az első jelentős modern természetes higiénia mozgalom 1850-ben kezdődött négy orvos, Sylvester Graham, William Alcott, Mary Grove és Isaac Jennings vezetésével. Az egészségügy számos szakemberi csatlakozott hozzájuk. Céljuk a hagyományos gyógyítás természetes módszerekkel való gazdagítása volt. 1862-ben dr. Russel Trall megalapította az országos higiéniai egyesületet, 1872-ben pedig könyvet írt „The Hygienic System” címmel.
Korunkban a természetes higiénia egyik legismertebb szakértője dr. Herbert M. Shelton, aki 1928-1981-ig vezetett egy „egészségiskolát”, saját tanítási programja szerint, a texasi Antonióban. Ebben volt klinika és laboratórium is. Dr. Sheltont úgy ismerik, mint a természetes higiénia filozófiájának, alapelveinek és gyakorlatának legjelesebb szószólóját. Egész könyvtárra való könyvet írt. Felfedezéseivel és gondolataival mindenki másnál többet tett a természetes higiénia tudományának és művészetének gyarapításáért. Dr. Shelton szavai szerint: „A természeti törvények, az univerzális igazságok, a természettudományos alapelvek ugyanolyan érvényesek és megváltoztatatlanok az egészségben, mint a világon minden másban. A természetes higiénia a biológia azon ága, amely felderíti és alkalmazza azokat a módokat, amelyek biztosítják a teljes és tiszta élet fennmaradását, illetve visszaállítását, amennyiben az elveszne vagy károsulna.”
Manapság a természetes higiénia legaktívabb támogatója T.C Fry az egyik amerikai kollégium dékánja. Őt idézzük: „A természetes higiénia összhangban áll a természettel, a vitális és organikus lét alapelveivel, tudományossága megalapozott, filozófiája és etikája telkes, a józan ész szerint való, a gyakorlatban eredményes, és az egész emberiségre áldásos.” Mr. Fry hitvallása: „Egészség csak egészséges élet nyomán fakadhat.”
Dr. K. R. Sidhwa, aki a természetes higiénia vezető alakja Londonban, az alternatív orvostudomány harmincadik nemzetközi kongresszusán végső gyógyító filozófiának és módszernek nevezte a természetes higiéniát.
Mit jelent pontosan a természetes higiénia? Fogmosás nincs is messze az igazságtól. A higiénia szó jelentése magába foglalja a tisztaságot. A természetes szó olyan folyamatra utal, amely mesterséges beavatkozásoktól mentes. A természetes higiénia alaptétele, hogy a test mindig az egészségre törekszik olya módon, hogy állandóan tisztítja magát az ártalmas, fölösleges anyagoktól. A természetes higiénia tisztában van azzal a hatással, amelyet az étel az élet hosszúságára és minőségére gyakorol. Középpontjában a megelőzés és az egészséges életmód áll. Arra tanít, hogy a problémák okát kell megszüntetni.
A természetes higiénia kiindulópontja, hogy a szervezet öntisztító, öngyógyító és önfenntartó. A világmindenség valamennyi gyógyító ereje megtalálható az emberi testben; a természet mindig helyesen cselekszik, és továbbfejleszteni nem lehet. A természet soha nem keresztezi saját működését. Egészségünkben csak akkor jelentkeznek rendellenességek (pl. testtömegfölösleg, fájdalom, feszültség), ha megsértjük az élet természetes törvényeit.
A legvonzóbb a természetes higiéniában, hogy olyan eszközökkel látja el az embert, amelyek segítségével saját testtömegét befolyásolni tudja. Az eszközök közül néhány velünk született: a józan ész, az ösztönök, a logika és a gondolkodás. Ezekkel mindannyian rendelkezünk, de valamilyen ok miatt egyre kevésbé támaszkodunk rájuk, ahogy öregszünk.
Az emberi test a természet legnagyszerűbb alkotása. Erejével, teherbírásával és alkalmazkodóképességével semmi sem vetekszik. Szívünk kb. százezer ver 24 óra alatt. A szív és szivattyúrendszere, amelynek teljesítményét tudósok hiába próbálták megkétszerezni, egy pillanat hat liter vért pumpál át 96 ezer mérföld hosszú véredényrendszerünkön.
A hatliternyi vérben több mint 24 billió sejt található, amelyek naponta 3000-5000 mérföld utat tesznek meg a szervezetben. Minden másodpercben 7 millió új vérsejt képződik. A szív szivattyúrendszere képes évtizedekig működni, miközben egyetlen lüktetést sem hagy ki. És ez még csak a vérkeringési rendszer.
Gondoljunk bele, mennyi hő kell az összes életfunkció ellátásához és a test állandó hőmérsékletének (36,5 fok) fenntartásához. Legterjedelmesebb szervünk, a bőr, több mint 4 millió pórusán keresztül hűti a gépezetet. Emésztő- és anyagcsererendszerünk az elfogyasztott ételt vérré, csonttá és sejtanyaggá alakítja. Az egyensúly állandó, de felborul, ha egyetlen parányi alkatrész meghibásodik. A tüdő megfelelő mennyiségű oxigénnel látja el a vért. Csontozatunk szilárd keretbe foglalja zsigereinket, testünk határozott formát nyer. Vázrendszerünk és izomzatunk egymással összhangban irányítják mozgásunkat.
Ez a gépezet képes arra, hogy újratermelje önmagát. Felfoghatatlan az az erő és bölcsesség, melyek segítségével a megtermékenyített petesejtből kifejlett ember lesz. Hasonlóan bámulatos öt érzékszerünk működése. A tökéletes szerveződés kormánykerekénél az ember agy áll, és ügyel, hogy minden a legnagyobb rendben történjék. Az agy, melynél fejlettebbet még nem sikerült találni, több mint 25 milliárd sejtből tevődik össze.
A sejt olyan pici, hogy csak mikroszkóppal látható, de el sem hinnénk, mi minden játszódik le benne. Állítólag egyetlen sejtben több bölcsesség rejlik, mint amennyit az emberiségnek máig sikerült fölhalmoznia. A legkisebb sejt is milliárdszor nagyobb, mint egyetlen apró alkotórésze. Több kémiai folyamat játszódik le benne, mint a föld összes vegyi üzemében. A sejtalkotók száma több ezerre tehető: kromoszómák, gének, DNS, mitokondriumok, enzimek, hormonok, aminosavak és számos elem meg vegyület, melyeket felsorolni is sok lenne. Senki nincs, aki meg tudná mondani mi működteti a sejtet. Kategorizálni lehet ugyan a különböző funkciókat, de hogy a funkciók mögött milyen erő áll, számunkra felfoghatatlan. Más szóval, szervezetünk veleszületett intelligenciája sokkal kifinomultabb, mint gondolkodásunk. Beláthatatlan, hogy tud a 75 billió (75 000 000 000 000) sejt tévedhetetlen pontossággal dolgozni 60, 70, 80 vagy még tovább is!
Minden sejtben található egy sejtmag. A sejtmagban kromoszómák, a kromoszómákban pedig gének vannak. A gének hordozzák az élet nyersanyagát, a DNS-t. A DNS-től függ, hogy valakinek milyen színű a szeme, hogy egy virágnak milyen az illata, vagy hogy milyen tarka egy madár tolla. Ha egy élő szervezet mind a 75 billió sejtjének génjeiből kivennénk az összes DNS-t, beleférne egy gyufásskatulyánál is kisebb dobozba. Ha viszont az összes DNS-szálacskát kibogoznánk, és sorban egymáshoz kötnénk, a lánc több mint nyolcszázszor olyan hosszú lenne, mint a Föld és a Nap távolsága. Majdnem 8 milliárd mérföld.
Megpróbáljuk egy hasonlat segítségével érzékletesebbé tenni ezeket a hatalmas számokat. A Földnek kb. 7 milliárd lakója van. Hogyan tudna közülük csak néhány millió is összegyűlni, és harmonikuson mindenben együttműködni? Nem is beszélve a Föld mind a hétmilliárd lakosáról. Mégis, összehasonlítva a test belső működésével, az egész semmiségnek tűnik. Vegyünk 8 ezer Földet, egyenként 7 milliárd lakossal, akik egymással tökéletes összhangban élnek. Ennél még talán azt is könnyebben el tudjuk képzelni, hogy sajtból van a hold. Pedig testünk sejtmilliói pontosan ezt teszik nap mint nap.
Az emberi sejt a testtől elválasztva, laboratóriumban még ötvenszer osztódik, mielőtt elhal. Ha minden sejtünk ilyen gyakran osztódna, testtömegünk egykettőre elérné a 80 billió tonnát. Csak ilyen és hasonló meghökkentő hasonlatok segítségével tudjuk valamennyire szemléltetni azt a végtelen értelmet, amely annyi sejt összehangolt műkődésének irányításához kell.
Szervezetünk folyamatok kvadrillióit végzi naponta 24 órán keresztül. Nem milliót, milliárdot, vagy billiót, hanem több kvadrilliót. És nem véletlenszerűen, hanem hajszálpontosan végezve mindazt, amitől életünk függ.
Ezek után el tudnánk képzelni, hogy ennek a csodálatos gépezetnek éppen a megfelelő testtömeg kialakítására ne lenne módja? Nem az lehetetlen! A test önfenntartásának módjai velünk születnek. Amíg csak élünk, jogunk van az egészségére. Az elhízás pedig nem egészséges. Ahogy a növény a fény irányába fordul a szoba bármelyik részén, testünk is mindig a tökéletességre törekszik. Olyan természetes folyamat ez, mint a légzés vagy a pislogás. A titok abban rejlik, hogyan tudjuk segíteni ezt a folyamatot. Minden köztünk és környezetünk között fennálló kapcsolat hatással van fizikai közérzetünkre. Semmivel nem vétünk jobban természetes szükségleteink ellen, mint a fogyókúrával. Semmi kétség, hogy az elhízás legfőbb okozója az étel, amit elfogyasztunk. Az étel és egészségünk közötti szoros kapcsolatra egyre több fény derül a gyógyítás minden területén.
„Van az anyagoknak egy olyan csoportja, amely jóval nagyobb hatást gyakorol betegeinkre, mint bármiféle gyógyszer. Ez a csoport az étel, és nem a mi hibánk, hogy ezt eddig figyelmen kívül hagytuk, hanem az orvosképzésé. Megvolt az oka annak, miért kellett olyan rengeteg beteg emberrel foglalkoznak.
De mára, mint ahogy azt a legszínvonalasabb orvosi folyóiratok egymás követő számai is bizonyítják, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy legtöbb beteg ember betegségét az okozza, hogy mit eszik vagy mit nem eszik.” Írja egy Dr. David Reuben szakértő, majd így folytatja: „Amerikaiak életét, nem az atombomba fenyegeti leginkább, hanem a vacsora, amit minden este elfogyasztanak.”
A helyes étrend jelentőségét a rák vagy a szívbetegségek esetében teljesen háttérbe szorította a modern gyógyszerek csodahatásába vetett hit. A megelőzés helyett a kezelés vált aktuális feladattá.
A problémák nem oldhatók meg, ha csak az orvosi kezelést fokozzuk. Az egyének és a lakosság egészségét a biológiai, viselkedési és környezeti tényezők egész sora határozza meg. Ezek közül az elfogyasztott étel a legfontosabb!
Ha a két leggyakoribb halálos betegség (a szívbetegség és a rék előfordulása csökkenthető az emberek evési szokásainak megváltoztatásával, képzeljük el, mennyit segíthet ugyanez a súlyfölöslegen, amely e betegségek gyakori előfutára.
Egy kicsit mélyebbre hatolva a természetes higiénia filozófiájába, nézzük most meg az emberi test egyik legérdekesebb jelenségét, aminek a neve a Természetes körforgások a szervezetben.
