Az emberi szervezet egy csodálatosan összetett és finoman hangolt gépezet, melynek zavartalan működéséhez számos apró, de annál fontosabb építőelemre van szüksége. Ezek az elemek, a vitaminok és ásványi anyagok, nem csupán egyszerű kiegészítői étrendünknek, hanem az élet alapvető katalizátorai és szabályozói. Hiányuk hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, míg optimális bevitelük hozzájárul a vitalitáshoz, a betegségek megelőzéséhez és a hosszú, minőségi élethez.
A modern életvitel, a feldolgozott élelmiszerek térnyerése és a talajok ásványianyag-tartalmának csökkenése miatt egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő tápanyagbevitel pusztán élelmiszerekből. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az egyes vitaminok és ásványi anyagok szerepével, forrásaival és azzal, hogy mire jók valójában a szervezetünk számára. Ez az enciklopédia részletesen bemutatja a legfontosabb mikrotápanyagokat, segítve az olvasót abban, hogy tudatosabb döntéseket hozzon saját és családja egészségének megőrzése érdekében.
A zsírban oldódó vitaminok: Az energiatárolók és védelmezők
A zsírban oldódó vitaminok – az A, D, E és K vitaminok – különleges helyet foglalnak el a tápanyagok között, hiszen a szervezet zsírraktáraiban tárolódnak, így nem szükséges napi szinten pótolni őket. Fontos azonban, hogy megfelelő mennyiségben jussunk hozzájuk, mivel számos létfontosságú funkciót látnak el, a látás élességétől a csontok erősségéig, az immunrendszer támogatásától a sejtek védelméig.
A-vitamin (retinol): A látás és az immunrendszer őre
Az A-vitamin, vagy más néven retinol, az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, mely kulcsfontosságú szerepet játszik a látásban, különösen a gyenge fényviszonyok melletti alkalmazkodásban. Emellett elengedhetetlen az egészséges bőr, a nyálkahártyák és az immunrendszer megfelelő működéséhez. Segít a sejtek növekedésében és differenciálódásában, hozzájárulva a szövetek regenerálódásához.
Hiánya elsősorban szürkületi vaksághoz vezethet, súlyosabb esetekben pedig a szem súlyos károsodását, sőt vakságot is okozhat. Az A-vitamin forrásai közé tartoznak az állati eredetű élelmiszerek, mint a máj, a tojássárgája és a tejtermékek. Növényi eredetű előanyaga, a béta-karotin, melyet a szervezet alakít át A-vitaminná, bőségesen megtalálható a sárga, narancssárga és zöld zöldségekben és gyümölcsökben, mint például a sárgarépa, az édesburgonya, a spenót és a brokkoli.
Az A-vitamin nem csupán a látásunkat védi, hanem az immunrendszerünk első vonalbeli védelmének is szerves része, segítve a szervezetet a fertőzések elleni küzdelemben.
D-vitamin (kalciferol): A napfény vitaminja a csontokért és az immunitásért
A D-vitamin, a „napfény vitaminja”, egyedülálló abban, hogy a szervezet képes előállítani a napfény UV-B sugarainak hatására a bőrben. Fő feladata a kalcium és a foszfor felszívódásának és anyagcseréjének szabályozása, ami elengedhetetlen az erős csontok és fogak kialakulásához és fenntartásához. Emellett kulcsfontosságú szerepet játszik az immunrendszer működésében, a sejtosztódásban és az izomműködésben is.
A D-vitamin hiánya gyermekkorban angolkórhoz, felnőtteknél csontritkuláshoz és osteomalaciához (csontlágyuláshoz) vezethet, valamint növelheti a fertőzésekre való hajlamot és egyes krónikus betegségek kockázatát. Természetes forrásai közé tartoznak a zsíros halak (lazac, makréla, hering), a tojássárgája és a dúsított tejtermékek. Mivel télen a napfényhiány miatt nehéz elegendő D-vitaminhoz jutni, sokak számára javasolt a kiegészítés, különösen az őszi és téli hónapokban.
E-vitamin (tokoferol): A sejtek antioxidáns védelmezője
Az E-vitamin, vagy tokoferol, egy erőteljes antioxidáns, mely megvédi a sejteket az oxidatív stressz okozta károsodástól. Ez a folyamat a szabadgyökök hatására jön létre, melyek hozzájárulnak az öregedéshez és számos krónikus betegség, például szív- és érrendszeri betegségek, rák és neurodegeneratív betegségek kialakulásához. Az E-vitamin segít megőrizni a bőr egészségét, támogatja az immunrendszert és fontos szerepet játszik a vörösvértestek képződésében is.
Hiánya ritka, de előfordulhat krónikus emésztési zavarokkal küzdő egyéneknél, és idegrendszeri problémákhoz vezethet. Az E-vitamin leggazdagabb forrásai a növényi olajok (búzacsíraolaj, napraforgóolaj), a diófélék (mandula, mogyoró), a magvak (napraforgómag) és a zöld leveles zöldségek.
K-vitamin (fillokinon, menakinon): A véralvadás és csontok támogatója
A K-vitamin két fő formában létezik: K1 (fillokinon), melyet főként növényekben találunk, és K2 (menakinon), melyet baktériumok termelnek, és állati eredetű élelmiszerekben, valamint fermentált termékekben található meg. Fő feladata a véralvadásban részt vevő fehérjék aktiválása, ezáltal biztosítva a megfelelő vérzéscsillapítást. Emellett kulcsfontosságú szerepet játszik a csontok egészségének megőrzésében is, segítve a kalcium beépülését a csontokba és megakadályozva annak lerakódását az erek falában.
Hiánya vérzési rendellenességekhez vezethet, és növelheti a csontritkulás kockázatát. A K1-vitamin bőségesen megtalálható a zöld leveles zöldségekben, mint a spenót, kelkáposzta, brokkoli. A K2-vitamin forrásai közé tartozik a natto (fermentált szója), bizonyos sajtok, a tojássárgája és a máj. Fontos megjegyezni, hogy a bélflóra is képes előállítani K2-vitamint, így az egészséges bélrendszer hozzájárulhat a megfelelő ellátáshoz.
A vízben oldódó vitaminok: A napi energiaszükséglet kulcsai
A vízben oldódó vitaminok – a C-vitamin és a B-vitamin komplex tagjai – nem raktározódnak el jelentősebb mennyiségben a szervezetben, ezért napi szintű pótlásuk elengedhetetlen. Gyorsan kiürülnek a vizelettel, így folyamatos utánpótlásra van szükség a megfelelő működéshez. Ezek a vitaminok számos anyagcsere-folyamatban vesznek részt, energiát szolgáltatnak, támogatják az idegrendszert és az immunrendszert.
C-vitamin (aszkorbinsav): Az immunrendszer és a kollagén mestere
A C-vitamin, vagy aszkorbinsav, talán a legismertebb vitamin, melynek szerepe az immunrendszer erősítésében legendás. Erőteljes antioxidáns, mely védi a sejteket a szabadgyökök káros hatásaitól, és hozzájárul a kollagén képződéséhez. A kollagén létfontosságú fehérje, mely az egészséges bőr, haj, köröm, ízületek, csontok és erek alapja. Emellett a C-vitamin segíti a vas felszívódását, és részt vesz a neurotranszmitterek szintézisében is.
Súlyos hiánya skorbutot okoz, mely fáradtsággal, ínyvérzéssel, sebgyógyulási zavarokkal és súlyosabb esetekben halállal járhat. Enyhébb hiányállapotok esetén is romlik az immunválasz és lassabb a regeneráció. A C-vitamin kiváló forrásai a citrusfélék, a paprika, a kivi, az eper, a brokkoli és a paradicsom. Fontos, hogy hőérzékeny, ezért a nyers vagy kíméletesen elkészített élelmiszerekben található meg nagyobb mennyiségben.
A C-vitamin nem csupán a megfázás elleni harcban segít, hanem a bőr fiatalságának megőrzésében és a stresszkezelésben is kulcsfontosságú szerepet játszik.
B-vitamin komplex: Az energia és az idegrendszer motorjai
A B-vitaminok egy csoportot alkotnak, melyek szinergikus hatásban működnek együtt, és létfontosságúak az anyagcsere-folyamatokban, az energiatermelésben, az idegrendszer működésében és a sejtek egészségének megőrzésében. Bár mindegyiknek megvan a maga specifikus szerepe, együttesen támogatják a szervezet optimális működését.
B1-vitamin (tiamin): Az idegrendszer és az energia vitaminja
A B1-vitamin, vagy tiamin, kulcsfontosságú szerepet játszik a szénhidrátok energiává alakításában, valamint az idegrendszer és az izmok megfelelő működésében. Hiánya beriberi betegséget okozhat, mely idegrendszeri és keringési problémákkal jár. Forrásai a teljes kiőrlésű gabonafélék, a sertéshús, a hüvelyesek és a diófélék.
B2-vitamin (riboflavin): Az anyagcsere és a látás segítője
A B2-vitamin, vagy riboflavin, szintén részt vesz az energiatermelésben, a szénhidrátok, zsírok és fehérjék anyagcseréjében. Fontos az egészséges bőr, a látás és a vörösvértestek képződéséhez. Hiánya bőrgyulladáshoz, szájzug berepedezéséhez és fényérzékenységhez vezethet. Tejtermékekben, tojásban, májban és zöld leveles zöldségekben található meg.
B3-vitamin (niacin): Az energia és a DNS védelmezője
A B3-vitamin, vagy niacin, két fő formában létezik: nikotinsav és nikotinamid. Létfontosságú az energiatermeléshez, a DNS-javításhoz és a bőr egészségéhez. Súlyos hiánya pellagrát okoz, mely bőrgyulladással, hasmenéssel és demenciával jár. Húsokban, halakban, teljes kiőrlésű gabonafélékben és hüvelyesekben bőségesen megtalálható.
B5-vitamin (pantoténsav): A stresszkezelés és a hormonok vitaminja
A B5-vitamin, vagy pantoténsav, szinte minden élelmiszerben megtalálható, innen is kapta a nevét (görög „pantos” = mindenhol). Kulcsfontosságú szerepet játszik a koenzim-A előállításában, ami az energiatermelés, a zsírok és hormonok szintézisének alapja. Segít a stresszkezelésben és a mellékvesék működésében. Hiánya ritka, de fáradtságot, ingerlékenységet okozhat. Húsban, tojásban, teljes kiőrlésű gabonafélékben és avokádóban található meg.
B6-vitamin (piridoxin): Az aminosav anyagcsere központja
A B6-vitamin, vagy piridoxin, több mint 100 enzimreakcióban vesz részt, főként az aminosavak anyagcseréjében. Fontos a neurotranszmitterek (pl. szerotonin, dopamin) termeléséhez, az idegrendszer megfelelő működéséhez, a vörösvértestek képződéséhez és az immunrendszer támogatásához. Hiánya idegrendszeri problémákat, vérszegénységet és bőrgyulladást okozhat. Húsokban, halakban, burgonyában és banánban található meg.
B7-vitamin (biotin): A haj, bőr és körmök szépségvitaminja
A B7-vitamin, vagy biotin, gyakran a „szépségvitamin” néven ismert, mivel kulcsfontosságú szerepet játszik az egészséges haj, bőr és körmök fenntartásában. Emellett részt vesz a zsírok, szénhidrátok és fehérjék anyagcseréjében. Hiánya ritka, de hajhullást, bőrirritációt és idegrendszeri tüneteket okozhat. Tojássárgájában, májban, diófélékben és teljes kiőrlésű gabonafélékben található meg.
B9-vitamin (folsav): A sejtosztódás és a terhesség védelmezője
A B9-vitamin, vagy folsav (folát a természetes formája), elengedhetetlen a sejtosztódáshoz, a DNS és RNS szintéziséhez, valamint a vörösvértestek képződéséhez. Különösen fontos a terhesség alatt, mivel hiánya súlyos születési rendellenességekhez (pl. nyitott gerinc) vezethet. Hiánya vérszegénységet és fáradtságot okoz. Zöld leveles zöldségekben, hüvelyesekben, májban és dúsított gabonafélékben található meg.
B12-vitamin (kobalamin): A vérképzés és az idegrendszer kulcsa
A B12-vitamin, vagy kobalamin, egyedülálló abban, hogy csak állati eredetű élelmiszerekben található meg. Létfontosságú a vörösvértestek képződéséhez, az idegrendszer egészségéhez és a DNS szintéziséhez. Hiánya súlyos vérszegénységhez (vészes vérszegénység) és visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodáshoz vezethet. Húsokban, halakban, tejtermékekben és tojásban található meg. Vegánok és vegetáriánusok számára kiegészítés javasolt.
A B-vitamin komplex tagjai szinergikusan működnek, ezért gyakran javasolt őket együtt szedni, ha kiegészítésre van szükség. A hiánytünetek gyakran átfedik egymást, és együttesen jelentkeznek, ha az étrend nem biztosít elegendő mennyiséget ezekből a létfontosságú tápanyagokból.
Az ásványi anyagok: A szervezet építőkövei és szabályozói
Az ásványi anyagok, akárcsak a vitaminok, nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. Két fő csoportra oszthatók: a makroelemekre, melyekre nagyobb mennyiségben van szükségünk, és a nyomelemekre, melyekre csak kis, de annál fontosabb dózisokban. Ezek az elemek építik fel a csontokat és fogakat, szabályozzák a folyadékháztartást, az idegrendszer működését és számos enzimrendszer aktivitását.
Makroelemek: Az alapvető strukturális és funkcionális elemek
A makroelemek azok az ásványi anyagok, melyekre a szervezetnek napi 100 mg-nál nagyobb mennyiségben van szüksége. Ide tartozik a kalcium, magnézium, kálium, nátrium, foszfor és klorid.
Kalcium: A csontok és az élet alapja
A kalcium a szervezetben a legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag, melynek 99%-a a csontokban és fogakban található. Létfontosságú szerepet játszik a csontok és fogak szerkezetének fenntartásában, az izomműködésben, az idegimpulzusok továbbításában, a véralvadásban és a hormontermelésben. Hiánya csontritkuláshoz, izomgörcsökhöz és idegrendszeri problémákhoz vezethet. Tejtermékekben, zöld leveles zöldségekben (brokkoli, kelkáposzta), szezámmagban és dúsított élelmiszerekben található meg.
A kalcium nem csupán a csontok erősségéért felelős, hanem a szívritmus szabályozásában és az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében is alapvető szerepet játszik.
Magnézium: A stresszoldó és energiatermelő
A magnézium több mint 300 enzimreakcióban vesz részt a szervezetben, így az energiatermelés, az izom- és idegműködés, a vércukorszint szabályozása és a vérnyomás fenntartása szempontjából is kulcsfontosságú. Gyakran nevezik a „stresszoldó ásványi anyagnak”, mivel segít ellazítani az izmokat és csökkenteni a szorongást. Hiánya izomgörcsökhöz, fáradtsághoz, szívritmuszavarokhoz és alvászavarokhoz vezethet. Zöld leveles zöldségekben, hüvelyesekben, diófélékben, magvakban és teljes kiőrlésű gabonafélékben bőségesen megtalálható.
Kálium: A folyadékháztartás és a vérnyomás szabályozója
A kálium egy elektrolit, mely elengedhetetlen a sejtek megfelelő folyadékháztartásának fenntartásához, az idegimpulzusok továbbításához és az izomműködéshez, beleértve a szívizom működését is. Segít a vérnyomás szabályozásában, ellensúlyozva a nátrium hatásait. Hiánya izomgyengeséghez, szívritmuszavarokhoz és fáradtsághoz vezethet. Gyümölcsökben (banán, avokádó), zöldségekben (burgonya, spenót), hüvelyesekben és halakban található meg.
Nátrium: A folyadékháztartás, de mértékkel
A nátrium szintén egy elektrolit, mely a káliummal együtt szabályozza a szervezet folyadékháztartását, az idegimpulzusok továbbítását és az izomműködést. Bár elengedhetetlen, a túlzott bevitel, különösen a feldolgozott élelmiszerekből, magas vérnyomáshoz és szívbetegségekhez vezethet. Fontos a mértékletes fogyasztás. Legfőbb forrása az asztali só és a feldolgozott élelmiszerek.
Foszfor: A csontok és az energia anyagcseréje
A foszfor a kalcium után a második legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag a szervezetben, melynek nagy része szintén a csontokban és fogakban található. Részt vesz az energia tárolásában és felszabadításában (ATP), a DNS és RNS felépítésében, valamint a sejtek membránjainak stabilitásában. Hiánya ritka, de csontgyengeséget és izomgyengeséget okozhat. Húsokban, halakban, tejtermékekben, tojásban és hüvelyesekben található meg.
Klorid: Az emésztés és a folyadékháztartás segítője
A klorid szintén egy elektrolit, mely a nátriummal együttműködve segít fenntartani a folyadékháztartást és az elektrolit-egyensúlyt a szervezetben. Kulcsfontosságú a gyomorsav (sósav) termelésében, ami elengedhetetlen az emésztéshez. Legfőbb forrása a konyhasó, így hiánya rendkívül ritka.
Nyomelemek: Az apró, de pótolhatatlan katalizátorok
A nyomelemek olyan ásványi anyagok, melyekre a szervezetnek napi 100 mg-nál kevesebb mennyiségben van szüksége, de funkciójuk éppoly létfontosságú, mint a makroelemeké. Ide tartozik a vas, cink, szelén, réz, mangán, jód, króm, molibdén és fluorid.
Vas: Az oxigénszállítás és az energia motorja
A vas a hemoglobin, a vörösvértestek oxigénszállító fehérjéjének kulcsfontosságú alkotóeleme. Elengedhetetlen az energiatermeléshez, az immunrendszer működéséhez és a kognitív funkciókhoz. Hiánya vashiányos vérszegénységhez vezet, mely fáradtsággal, sápadtsággal, gyengeséggel és koncentrációs zavarokkal jár. Húsokban (különösen vörös húsokban és májban), hüvelyesekben, spenótban és dúsított gabonafélékben található meg. A C-vitamin segíti a vas felszívódását, különösen a növényi eredetű (nem-hem) vas esetében.
Cink: Az immunrendszer és a sebgyógyulás kulcsa
A cink több mint 300 enzim működéséhez szükséges, és kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében, a sebgyógyulásban, a sejtosztódásban, a DNS szintézisében, az íz- és szaglásérzékelésben, valamint a hormonális egyensúly fenntartásában. Hiánya legyengült immunrendszerhez, lassú sebgyógyuláshoz, hajhulláshoz és növekedési zavarokhoz vezethet. Húsokban, tenger gyümölcseiben (különösen osztrigában), diófélékben, magvakban és hüvelyesekben található meg.
Szelén: Az antioxidáns védelem és a pajzsmirigy támogatója
A szelén egy erős antioxidáns, mely a glutation-peroxidáz enzim alkotórészeként védi a sejteket az oxidatív károsodástól. Kulcsfontosságú a pajzsmirigyhormonok anyagcseréjében és az immunrendszer megfelelő működésében. Hiánya növelheti a szívbetegségek és bizonyos rákos megbetegedések kockázatát. Brazildióban, tenger gyümölcseiben, húsokban és gabonafélékben található meg, de a talaj szeléntartalmától függően változhat az élelmiszerekben lévő mennyiség.
Réz: A vas anyagcsere és a kollagén építője
A réz részt vesz a vas anyagcseréjében, a vörösvértestek képződésében, a kollagén és elasztin szintézisében (melyek a kötőszövetek fontos alkotóelemei), valamint az idegrendszer és az immunrendszer működésében. Hiánya vérszegénységhez és idegrendszeri problémákhoz vezethet. Májban, tenger gyümölcseiben, diófélékben, magvakban és hüvelyesekben található meg.
Mangán: A csontok és az anyagcsere segítője
A mangán számos enzim működéséhez szükséges, melyek részt vesznek a csontok képződésében, a szénhidrátok, zsírok és fehérjék anyagcseréjében, valamint az antioxidáns védelemben. Hiánya ritka, de csontrendellenességekhez és növekedési zavarokhoz vezethet. Teljes kiőrlésű gabonafélékben, diófélékben, teában és zöld leveles zöldségekben található meg.
Jód: A pajzsmirigy hormonok alapja
A jód elengedhetetlen a pajzsmirigyhormonok, a tiroxin és a trijódtironin termeléséhez, melyek szabályozzák az anyagcserét, a növekedést és a fejlődést. Hiánya golyvát (pajzsmirigy-megnagyobbodást), pajzsmirigy-alulműködést és gyermekeknél fejlődési rendellenességeket okozhat. Tengeri halakban, tenger gyümölcseiben, algákban és jódozott sóban található meg.
Króm: A vércukorszint szabályozója
A króm fontos szerepet játszik a vércukorszint szabályozásában, mivel növeli az inzulin hatékonyságát. Segít a szénhidrátok, zsírok és fehérjék anyagcseréjében. Hiánya inzulinrezisztenciához és a vércukorszint ingadozásához vezethet. Húsokban, teljes kiőrlésű gabonafélékben, brokkoliban és élesztőben található meg.
Molibdén: A méregtelenítés segítője
A molibdén számos enzim alkotórésze, melyek részt vesznek a kén-tartalmú aminosavak és más anyagok lebontásában és méregtelenítésében. Hiánya rendkívül ritka. Hüvelyesekben, gabonafélékben és diófélékben található meg.
Fluorid: A fogak védelmezője
A fluorid hozzájárul a fogzománc erősítéséhez és a fogszuvasodás megelőzéséhez. Kis mennyiségben a csontok egészségét is támogathatja. Túlzott bevitele azonban fluorózist okozhat, mely a fogak elszíneződésével jár. Ivóvízben, teában és egyes tengeri halakban található meg.
A vitaminok és ásványi anyagok szinergikus hatása és felszívódása
Fontos megérteni, hogy a vitaminok és ásványi anyagok nem elszigetelten működnek a szervezetben. Gyakran szinergikus hatásban állnak egymással, ami azt jelenti, hogy egyik támogatja a másik felszívódását vagy működését. Például a D-vitamin elengedhetetlen a kalcium felszívódásához, a C-vitamin növeli a vas biohasznosulását, a magnézium pedig számos B-vitamin aktiválásához szükséges.
A biohasznosulás, vagyis az a mérték, amennyire a szervezet képes felvenni és felhasználni a tápanyagokat, számos tényezőtől függ. Befolyásolhatja az élelmiszer típusa, az étkezés összetétele (pl. zsírban oldódó vitaminok esetében a zsírbevitel), az emésztőrendszer állapota, az életkor, sőt még az egyéni genetikai adottságok is. Bizonyos anyagok gátolhatják is egymás felszívódását; például a kalcium nagy mennyiségben gátolhatja a vas felszívódását, ezért nem javasolt őket egyszerre bevinni.
Modern étrendünk kihívásai és az egyéni igények fontossága
A mai, rohanó világban a feldolgozott élelmiszerek dominanciája, a talajok tápanyagtartalmának csökkenése és a stresszes életmód mind hozzájárulhat ahhoz, hogy szervezetünk ne jusson elegendő vitaminhoz és ásványi anyaghoz. Még egy látszólag „egészséges” étrendet követő ember is szembesülhet hiányállapotokkal.
Az egyéni igények rendkívül eltérőek lehetnek. Az életkor (gyermekkor, terhesség, időskor), a nem, az életmód (sportolók, dohányosok), a stressz szintje, az egészségügyi állapot (krónikus betegségek, gyógyszerszedés) mind befolyásolják a vitamin- és ásványianyag-szükségletet. Például a terhes nőknek fokozott folsav- és vasbevitelre van szükségük, a vegánoknak gondoskodniuk kell a B12-vitamin pótlásáról, az idősebbeknél pedig gyakori a D-vitamin és B12-vitamin hiány.
A stressz például jelentősen növelheti a B-vitaminok és a magnézium felhasználását, míg a rendszeres intenzív testmozgás fokozott antioxidáns igényt támaszt, kiemelve az E- és C-vitamin fontosságát. A környezeti szennyeződések, a dohányzás és az alkoholfogyasztás szintén kimeríthetik a szervezet vitamin- és ásványianyag-tartalékait.
A természetes források ereje és a tudatos választás
Bár a kiegészítők hasznosak lehetnek bizonyos hiányállapotok esetén, a legideálisabb és leghatékonyabb módja a vitaminok és ásványi anyagok bevitelének a változatos, teljes értékű étrend. A friss gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, diófélék és magvak nem csupán vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, hanem rostokat, fitokemikáliákat és antioxidánsokat is, melyek szinergikusan hatva támogatják az egészséget.
A természetes élelmiszerekben lévő tápanyagok gyakran jobb biohasznosulással rendelkeznek, és a szervezet könnyebben felismeri és felhasználja őket. A feldolgozott élelmiszerek általában szegényebbek mikrotápanyagokban, és gyakran tartalmaznak olyan adalékanyagokat, melyek gátolhatják a felszívódást.
A tudatos étrend összeállításával, mely figyelembe veszi az egyéni igényeket és az élelmiszerek tápanyagtartalmát, jelentősen hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez és vitalitásunk fokozásához. A vitaminok és ásványi anyagok valójában sokkal többet jelentenek, mint egyszerű táplálékkiegészítők; ők az élet apró, de pótolhatatlan építőkövei, melyek nélkül a szervezet nem működhet optimálisan.
