Ahogy a levelek aranyba fordulnak, a nap fénye halványul, és a reggelek egyre hűvösebbek, sokan éreznek egyfajta megmagyarázhatatlan szomorúságot, levertséget, ami túlmutat a nyár búcsúztatásán. Ez a jelenség nem ritka, sőt, milliókat érint világszerte, és nem csupán egy múló rosszkedv. Ez a szezonális hangulatingadozás, vagy súlyosabb formájában a szezonális affektív zavar (SAD), amely komolyan befolyásolhatja mindennapi életünket, energiaszintünket és általános jóllétünket.
A szürke, borongós napok beköszöntével a testünk és lelkünk is alkalmazkodni próbál a változó körülményekhez. Azonban nem mindenki képes zökkenőmentesen átvészelni ezt az átmeneti időszakot. Sokan tapasztalják, hogy a vitalitásuk csökken, az érdeklődésük lanyhul, és a korábban örömteli tevékenységek sem hoznak már akkora elégedettséget. Ennek a mélyebb okait és a hatékony megküzdési stratégiákat járjuk körül ebben a részletes cikkben, hogy felvértezhessük magunkat a hideg évszak kihívásai ellen.
Mi is az őszi depresszió, avagy szezonális affektív zavar (SAD)?
A szezonális affektív zavar (SAD), köznyelven őszi depresszió vagy téli depresszió néven ismert állapot, egy olyan hangulati rendellenesség, amely évente, jellemzően az őszi és téli hónapokban jelentkezik, majd tavasszal és nyáron enyhül vagy teljesen megszűnik. Nem egyszerűen a „téli blúznak” vagy a „borongós kedvnek” a szinonimája; a SAD egy klinikailag diagnosztizálható állapot, amely jelentős mértékben ronthatja az érintettek életminőségét.
A SAD-ban szenvedők körülbelül 5-10%-át teszik ki a lakosságnak, de az enyhébb, szubklinikai tünetekkel küzdők aránya ennél jóval magasabb. Nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, és fiatal felnőttkorban, a húszas éveinkben a legjellemzőbb a megjelenése. A földrajzi elhelyezkedés is szerepet játszik: az északi, napfényhiányosabb területeken élők körében magasabb az előfordulási gyakorisága.
Fontos megérteni, hogy a SAD nem a gyengeség jele, hanem egy összetett biológiai és pszichológiai folyamatok által befolyásolt állapot. A felismerése az első lépés a kezelés és a jobb közérzet felé vezető úton.
Miért éppen ősszel jelentkezik? A SAD hátterében álló tényezők
A SAD kialakulásának pontos mechanizmusa még nem teljesen tisztázott, de számos tényező valószínűsíthetően hozzájárul a jelenséghez. Ezek a tényezők elsősorban a megváltozott fényviszonyokkal és az ebből adódó hormonális ingadozásokkal kapcsolatosak.
Fényhiány és melatonin termelés
A legelfogadottabb elmélet szerint a fényhiány kulcsszerepet játszik. Ősszel és télen a nappalok rövidülnek, kevesebb természetes fény éri a szemünket. Ez a változás befolyásolja az agyban található tobozmirigy működését, amely a melatonin hormont termeli. A melatonin felelős az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáért. Kevesebb fény hatására a tobozmirigy több melatonint termelhet, ami álmosságot, levertséget és alacsony energiaszintet eredményezhet a nappali órákban.
Ez a túlzott melatonin termelés felborítja a szervezet belső óráját, a cirkadián ritmust, ami a nappali fáradtság mellett éjszakai alvászavarokat is okozhat, ördögi kört teremtve a kimerültség és a rossz hangulat között.
Szerotonin szint ingadozása
A fényhiány nem csak a melatoninra van hatással, hanem a szerotonin szintjére is. A szerotonin egy neurotranszmitter, amelyet gyakran „boldogsághormonnak” neveznek, mivel kulcsszerepet játszik a hangulat, az étvágy és az alvás szabályozásában. A napfény hiánya csökkentheti a szerotonin termelődését az agyban, ami depressziós tünetekhez vezethet.
A kutatások kimutatták, hogy a SAD-ban szenvedők agyában a szerotonin transzporterek aktivitása fokozottabb lehet télen, ami azt jelenti, hogy a szerotonin gyorsabban távozik a szinaptikus résből, kevesebb marad belőle, ami hangulatromláshoz vezet.
D-vitamin hiány
A D-vitamin, amelyet gyakran „napfényvitaminként” emlegetünk, elengedhetetlen a csontok egészségéhez, az immunrendszer működéséhez, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy a mentális egészségre is jelentős hatással van. A D-vitamint a bőrünk termeli a napfény UV-B sugarainak hatására. Ősszel és télen, amikor kevesebbet tartózkodunk a szabadban és a napfény ereje is gyengébb, a D-vitamin szintje drámaian lecsökkenhet.
A D-vitamin-receptorok az agy számos területén megtalálhatók, beleértve azokat is, amelyek a hangulatszabályozásban vesznek részt. A D-vitamin hiányát összefüggésbe hozták a depresszióval, és különösen a szezonális hangulatingadozással is. Ezért a megfelelő D-vitamin bevitel kulcsfontosságú lehet.
Biológiai óra zavara
A szervezetünk belső órája, a cirkadián ritmus, a természetes fény-sötétség ciklushoz igazodik. A rövidülő nappalok és a hosszú éjszakák megzavarhatják ezt a ritmust, ami alvászavarokhoz, fáradtsághoz és hangulati ingadozásokhoz vezethet. Az, hogy a szervezetünk nem képes megfelelően alkalmazkodni ehhez a változáshoz, hozzájárul a SAD kialakulásához.
Genetikai hajlam
Mint sok más mentális egészségügyi állapot esetében, a SAD-nál is megfigyelhető a genetikai hajlam. Ha valakinek a családjában előfordult már szezonális affektív zavar vagy más típusú depresszió, nagyobb az esélye, hogy ő maga is érintetté válik. Ez azt sugallja, hogy bizonyos genetikai markerek befolyásolhatják a szervezet fényre adott válaszát és a neurotranszmitterek szabályozását.
Az őszi depresszió tünetei: Mire figyeljünk?
A SAD tünetei hasonlóak lehetnek a major depresszió tüneteihez, de specifikusan az évszakhoz kötődnek. Fontos felismerni ezeket a jeleket, hogy időben segítséget kérhessünk, vagy megkezdhessük az öngondoskodást.
Hangulati tünetek
- Tartós lehangoltság: A napok többségében, szinte minden nap érezhető szomorúság, üresség érzése.
- Érdeklődés elvesztése: A korábban élvezetes tevékenységek iránti érdeklődés hiánya, örömtelenség (anhedonia).
- Reménytelenség, értéktelenség érzése: Negatív gondolatok önmagunkról és a jövőről.
- Ingerlékenység: A szokásosnál könnyebben dühbe gurulás, türelmetlenség.
Fizikai tünetek
- Fáradtság és energiaszint csökkenése: Állandó kimerültség, még elegendő alvás után is.
- Alvászavarok: Túlzott alvásigény (hiperszomnia), de paradox módon alvásminőség romlása, éjszakai felébredések.
- Étvágyváltozás és súlygyarapodás: Fokozott szénhidrátéhség, különösen édes, magas kalóriatartalmú ételek iránti vágy.
- Koncentrációs nehézségek: Nehézség a figyelem fenntartásában, döntéshozatalban.
Kognitív és szociális tünetek
- Nehézség a koncentrációban: A mentális tisztaság hiánya, „ködös agy” érzése.
- Visszahúzódás: A társasági események kerülése, elszigetelődésre való hajlam.
- A libidó csökkenése: Csökkent érdeklődés a szexuális tevékenység iránt.
„A szezonális affektív zavar nem csupán egy téli blues. Ez egy valós állapot, amely felismerést és aktív megküzdési stratégiákat igényel a jóllétünk megőrzéséhez.”
Diagnózis és önfelmérés: Mikor keressünk segítséget?
Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, és ezek jelentősen befolyásolják a mindennapi életünket, munkánkat, kapcsolatainkat, ráadásul minden évben ugyanabban az időszakban térnek vissza, akkor érdemes szakemberhez fordulni. A diagnózis felállításához általában pszichiáter vagy pszichológus segítségére van szükség.
A szakember a tünetek súlyosságát, időtartamát és az évszakhoz való kötődését vizsgálja, figyelembe véve a DSM-5 (Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) kritériumait. Az orvos kizárhatja más, hasonló tünetekkel járó állapotokat, például pajzsmirigy alulműködést vagy más típusú depressziót.
Az önfelmérés is fontos lépés lehet. Vezessünk egy hangulatnaplót, amelyben rögzítjük a napi hangulatunkat, energiaszintünket, alvási szokásainkat és étkezési preferenciáinkat. Ez segíthet felismerni a mintázatokat és alátámaszthatja az orvossal való konzultációt.
A megelőzés ereje: Az őszi depresszió elkerülése
A legjobb stratégia a SAD ellen a proaktív megelőzés. Mielőtt a tünetek súlyossá válnának, már az őszi hónapok elején érdemes tudatosan bevezetni olyan szokásokat, amelyek segítenek fenntartani a mentális egyensúlyt.
A megelőzés nem csupán a tünetek enyhítéséről szól, hanem arról is, hogy megerősítsük a testünket és a lelkünket, ellenállóbbá téve azt a külső hatásokkal szemben. Ez egy hosszú távú elkötelezettség, amely befektetés a saját jóllétünkbe.
Hatékony stratégiák a szezonális hangulatingadozás kezelésére
Számos módszer létezik a szezonális hangulatingadozás kezelésére, amelyek közül sok otthon is alkalmazható, de súlyosabb esetekben szakember bevonása is indokolt lehet. Az alábbiakban részletesebben bemutatjuk a legfontosabb megközelítéseket.
Fényterápia: A napfény ereje mesterségesen
A fényterápia a SAD egyik leghatékonyabb és leggyakrabban alkalmazott kezelési módja. Lényege, hogy egy speciális lámpa segítségével extra, erős, de UV-szűrővel ellátott fényt biztosítunk magunknak, amely utánozza a természetes napfényt.
Hogyan működik? A fényterápiás lámpa kibocsátott fénye befolyásolja a szerotonin és a melatonin termelődését, segítve a cirkadián ritmus újrahangolását. A fénynek legalább 10 000 lux erősségűnek kell lennie ahhoz, hogy hatékony legyen, és az UV-fény szűrése elengedhetetlen a szem védelmében.
Használati tippek:
- Naponta 20-60 percig használjuk, lehetőleg reggel, ébredés után.
- Helyezzük a lámpát körülbelül 40-60 cm távolságra, úgy, hogy a fény elérje a szemünket, de ne nézzünk közvetlenül bele.
- A kezelés során olvashatunk, reggelizhetünk, dolgozhatunk.
- A hatás általában néhány nap vagy hét után jelentkezik.
Természetes fény és friss levegő: Séták a természetben
Még a borongós napokon is van némi természetes fény, ami jótékony hatással lehet ránk. A rendszeres szabadban tartózkodás, különösen a délelőtti órákban, amikor a fény még a legintenzívebb, kulcsfontosságú. Menjünk ki a szabadba, sétáljunk egyet a parkban, vagy csak üljünk ki a teraszra egy csésze teával.
A természetben töltött idő, még akkor is, ha a nap nem süt, bizonyítottan csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot és növeli az energiaszintet. A friss levegő és a környezetváltozás önmagában is felüdülést hozhat.
„A természetben való tartózkodás nem luxus, hanem alapvető szükséglet a mentális és fizikai egészség megőrzéséhez. Minden nap töltsünk legalább 20-30 percet a szabadban, még akkor is, ha borús az idő.”
Rendszeres testmozgás: A mozgás öröme és a hangulat javítása
A testmozgás az egyik legerősebb természetes antidepresszáns. Amikor mozgunk, a szervezet endorfinokat termel, amelyek természetes hangulatjavítók. Emellett a mozgás csökkenti a stresszt, javítja az alvásminőséget és növeli az energiaszintet.
Nem kell élsportolónak lenni ahhoz, hogy élvezzük a mozgás előnyeit. Már napi 30 perc mérsékelt intenzitású tevékenység is elegendő lehet. Lehet ez gyors séta, kocogás, biciklizés, úszás, jóga, vagy bármilyen olyan mozgásforma, amit élvezünk.
Tippek a mozgás beépítéséhez:
- Válasszunk olyan mozgásformát, ami örömet okoz.
- Próbáljunk meg a szabadban edzeni, hogy kihasználjuk a természetes fény előnyeit.
- Keressünk egy edzőpartnert, ez növelheti a motivációt.
- Legyünk következetesek, a rendszeresség a kulcs.
Táplálkozás és étrend-kiegészítők: Az étel mint gyógyszer
Az étkezésünk minősége alapvetően befolyásolja a hangulatunkat és energiaszintünket. Az őszi depresszió elleni küzdelemben kiemelten fontos a tudatos táplálkozás.
Fókuszáljunk az alábbiakra:
- Komplex szénhidrátok: Teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök. Ezek lassan szívódnak fel, stabilizálják a vércukorszintet, és hozzájárulnak a szerotonin termelődéséhez.
- Omega-3 zsírsavak: Zsíros halak (lazac, makréla, szardínia), lenmag, chia mag, dió. Az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő hatásúak és kulcsfontosságúak az agy egészséges működéséhez, a hangulat szabályozásához.
- Triptofánban gazdag ételek: Pulyka, csirke, tojás, sajt, magvak, hüvelyesek. A triptofán egy esszenciális aminosav, amely a szerotonin előanyaga.
- Magnézium: Zöld leveles zöldségek, magvak, diófélék, étcsokoládé. A magnézium hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez és a fáradtság csökkentéséhez.
- B-vitaminok: Különösen a B6, B9 (folát) és B12 vitaminok fontosak az agy és az idegrendszer egészségéhez, valamint a neurotranszmitterek szintéziséhez.
Kerülendő ételek:
Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, a finomított cukrot és a mesterséges adalékanyagokat, mivel ezek hirtelen vércukorszint-ingadozást okozhatnak, ami hangulati hullámvasúthoz vezethet.
Étrend-kiegészítők és gyógynövények
Bizonyos esetekben érdemes lehet étrend-kiegészítőkkel támogatni a szervezetet:
- D-vitamin: Ahogy már említettük, a D-vitamin pótlása létfontosságú lehet az őszi és téli hónapokban. Konzultáljunk orvosunkkal a megfelelő adagról.
- Orbáncfű (Hypericum perforatum): Enyhe és közepesen súlyos depresszió esetén hatékony lehet. Fontos azonban, hogy gyógyszerekkel (különösen antidepresszánsokkal, vérhígítókkal, fogamzásgátlókkal) kölcsönhatásba léphet, ezért szedése előtt mindig kérjük ki orvos vagy gyógyszerész tanácsát.
- Rodiola (Rhodiola rosea): Ez az adaptogén gyógynövény segíthet a stressz kezelésében, növelheti az energiaszintet és javíthatja a hangulatot.
- Sáfrány (Crocus sativus): Egyes kutatások szerint a sáfrány kivonata enyhe antidepresszáns hatással rendelkezik.
- 5-HTP (5-hidroxitriptofán): A szerotonin előanyaga, de szedése előtt feltétlenül konzultáljunk szakemberrel, különösen, ha más gyógyszereket is szedünk.
Mindig tartsuk szem előtt, hogy az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott táplálkozást és az egészséges életmódot, és szedésük előtt érdemes szakemberrel konzultálni.
Alvásminőség optimalizálása: A pihentető éjszakák titka
Az alvás alapvető fontosságú a mentális és fizikai egészség szempontjából. A SAD gyakran jár alvászavarokkal, ezért az alvásminőség javítása kiemelt prioritás.
Alvási higiénia tippek:
- Rendszeres alvási ritmus: Próbáljunk meg minden nap nagyjából ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni, még hétvégén is.
- Sötét, csendes, hűvös hálószoba: Optimalizáljuk az alvási környezetet. Használjunk sötétítő függönyt, füldugót, ha szükséges.
- Kerüljük a képernyőket lefekvés előtt: A kék fény gátolja a melatonin termelődését. Legalább egy órával lefekvés előtt tegyük félre a telefont, tabletet, laptopot.
- Esti rutin: Vezessünk be egy relaxáló esti rutint, például egy meleg fürdőt, olvasást, vagy meditációt.
- Kerüljük a koffeint és az alkoholt este: Ezek zavarhatják az alvást.
Stresszkezelés és relaxációs technikák: A belső béke megteremtése
A stressz súlyosbíthatja a depressziós tüneteket. A hatékony stresszkezelési technikák elsajátítása elengedhetetlen a SAD elleni küzdelemben.
Próbáljuk ki az alábbiakat:
- Meditáció és mindfulness: A tudatos jelenlét gyakorlása segíthet a negatív gondolatok és érzések kezelésében, csökkenti a stresszt és javítja a hangulatot. Számos ingyenes alkalmazás és online forrás áll rendelkezésre.
- Jóga és tai chi: Ezek a mozgásformák nemcsak a testet erősítik, hanem a légzésre és a belső egyensúlyra is fókuszálnak, ami rendkívül relaxáló hatású.
- Légzőgyakorlatok: Az egyszerű, mély hasi légzés segíthet megnyugtatni az idegrendszert és csökkenteni a szorongást.
- Progresszív izomrelaxáció: Tudatosan feszítsük meg, majd lazítsuk el az izomcsoportokat, ami segíthet a testi feszültség oldásában.
Szociális kapcsolatok ápolása: A közösség ereje
A szezonális depresszió egyik tünete a visszahúzódás és az elszigetelődésre való hajlam. Azonban a szociális kapcsolatok fenntartása és ápolása rendkívül fontos a mentális egészség szempontjából.
Tervezzünk rendszeresen találkozókat barátokkal és családtagokkal. Vegyünk részt közösségi eseményeken, csatlakozzunk egy klubhoz vagy önkénteskedjünk. A társas interakciók segítenek elterelni a figyelmet a negatív gondolatokról, és erősítik a tartozás érzését.
„A magány a lélek méreganyaga. Ne engedjük, hogy az őszi borongós hangulat elszigeteljen minket a szeretteinktől. A kapcsolódás gyógyít.”
Hobbi és kreatív tevékenységek: A lélek táplálása
Az őszi és téli hónapok kiváló alkalmat kínálnak arra, hogy új hobbit kezdjünk, vagy felélesszük régi szenvedélyeinket. A kreatív tevékenységek, mint a festés, írás, kézművesség, zenehallgatás vagy hangszeren játszás, segíthetnek kifejezni az érzéseinket és csökkenteni a stresszt.
A mentális stimuláció és az elmélyülés egy-egy tevékenységben eltereli a figyelmet a negatív gondolatokról, és sikerélményt nyújthat. Fedezzük fel, mi az, ami igazán feltölt és örömet szerez.
A környezetünk szerepe: Otthonunk hangulata
Az otthonunk, ahol a legtöbb időt töltjük a hidegebb hónapokban, jelentős hatással van a hangulatunkra. Tegyük otthonunkat világosabbá és hívogatóbbá.
- Fények: Használjunk meleg fényű izzókat, és gondoskodjunk arról, hogy minden szoba jól megvilágított legyen. Nyissuk ki a függönyöket, amennyire csak lehet, hogy minél több természetes fény jusson be.
- Színek: A színek pszichológiája szerint a meleg, élénk színek (sárga, narancs) javíthatják a hangulatot. Helyezzünk el színes kiegészítőket, párnákat, takarókat.
- Növények: A szobanövények nemcsak oxigént termelnek, hanem a természet közelségét is becsempészik otthonunkba, ami nyugtatóan hat.
- Rend és tisztaság: A rendezett környezet hozzájárul a rendezett elméhez.
A „mindfulness” és a jelen pillanat megélése
A mindfulness, vagy tudatos jelenlét, egy olyan gyakorlat, amely segít a jelen pillanat teljes megélésében, anélkül, hogy ítélkeznénk. Ez különösen hasznos lehet a negatív gondolati spirálok megtörésében, amelyek gyakran kísérik a depressziót.
A mindfulness gyakorlatok során a figyelmünket a légzésünkre, a testérzeteinkre, vagy a környezetünk hangjaira irányítjuk. Ez segít elengedni a múlton való rágódást vagy a jövő miatti aggodalmat, és a jelenben maradni, ahol valóban hatni tudunk.
Kezdjük napi néhány perccel, és fokozatosan növeljük az időtartamot. A rendszeres gyakorlás hosszú távon jelentős javulást hozhat a hangulatban és a stressztűrő képességben.
Mikor van szükség szakember segítségére?
Bár sokan képesek önállóan megbirkózni az enyhébb szezonális hangulatingadozással, vannak esetek, amikor elengedhetetlen a szakember bevonása. Ha a tünetek súlyosak, tartósak, vagy jelentősen rontják az életminőséget, ne habozzunk segítséget kérni.
Jelek, amelyek szakember felkeresését indokolják:
- A tünetek súlyosbodnak, és otthoni módszerekkel nem enyhülnek.
- Öngyilkossági gondolatok vagy szándékok merülnek fel.
- Képtelenek vagyunk ellátni a napi feladatainkat (munka, tanulás, személyes higiénia).
- A kapcsolataink látják kárát a hangulatingadozásnak.
- Alkohol- vagy drogfogyasztás növekedése a tünetek enyhítése céljából.
Pszichoterápia
A kognitív viselkedésterápia (CBT) különösen hatékony lehet a SAD kezelésében. Segít azonosítani és megváltoztatni a negatív gondolati mintákat és viselkedéseket, amelyek hozzájárulnak a depresszióhoz. A terapeutával való munka során elsajátíthatunk új megküzdési stratégiákat, és fejleszthetjük problémamegoldó képességünket.
Gyógyszeres kezelés
Súlyosabb esetekben az orvos antidepresszánsokat is felírhat. Ezek általában szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k), amelyek segítenek növelni a szerotonin szintjét az agyban. Fontos, hogy a gyógyszeres kezelést mindig orvosi felügyelet mellett folytassuk, és ne hagyjuk abba hirtelen.
A gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia kombinációja gyakran a leghatékonyabb megközelítés.
Tévhitek és valóság az őszi depresszióról
Sok tévhit kering az őszi depresszióval kapcsolatban, amelyek akadályozhatják a megfelelő kezelést és a megértést.
| Tévhit | Valóság |
|---|---|
| „Csak egy kis téli rosszkedv, majd elmúlik.” | A SAD egy klinikailag diagnosztizálható állapot, amely komoly tünetekkel járhat, és kezelést igényelhet. |
| „Csak a gyenge emberek kapnak őszi depressziót.” | A SAD bárkit érinthet, függetlenül az akaraterőtől vagy a személyiségtől. Biológiai tényezők is szerepet játszanak. |
| „A D-vitamin mindenre megoldás.” | A D-vitamin pótlása hasznos lehet, de önmagában ritkán elegendő a súlyos SAD kezelésére. Komplex megközelítés szükséges. |
| „A fényterápia csak placebo.” | A fényterápia tudományosan bizonyítottan hatékony kezelési módszer a SAD ellen, különösen a reggeli órákban alkalmazva. |
| „Tavasszal minden jobbra fordul magától.” | Bár a tünetek általában enyhülnek tavasszal, a megelőző és kezelő stratégiák segítenek a tünetek súlyosságának csökkentésében, és felkészítenek a következő szezonra. |
A téli hónapok kihívásai: Felkészülés a hideg időszakra
Az őszi depresszióval való megküzdés nem ér véget az első fagyokkal. A téli hónapok még nagyobb kihívást jelenthetnek, hiszen a nappalok még rövidebbek, a fény még kevesebb, és a hideg is sokakat elriaszt a szabadban való tartózkodástól. Fontos, hogy az ősszel elkezdett proaktív lépéseket a tél folyamán is fenntartsuk, sőt, szükség esetén intenzívebbé tegyük.
Gondoljunk a télre úgy, mint egy olyan időszakra, amikor extra gondoskodásra van szükségünk önmagunk iránt. Tervezzünk előre, készítsünk egy „mentális túlélőcsomagot” a sötét napokra. Ez magában foglalhatja a kedvenc könyveinket, filmjeinket, egy listát a beltéri tevékenységekről, amiket élvezünk, és olyan ételeket, amelyek feltöltenek.
A hideg időjárás ellenére is próbáljunk meg naponta rövid időre a szabadba menni. Öltözzünk rétegesen, vegyünk fel meleg sapkát és kesztyűt. A friss, hideg levegő élénkítő hatású lehet, és a természet téli szépsége is inspirálóan hathat.
Ne feledkezzünk meg a szervezetünk hidratálásáról sem. A hideg, száraz levegő megterheli a testet, ezért igyunk elegendő vizet, gyógyteákat. A meleg italok, mint a gyógyteák vagy a kakaó, nemcsak felmelegítenek, hanem a lélekre is nyugtatóan hatnak.
Végül, de nem utolsósorban, legyünk türelmesek önmagunkkal. A szezonális hangulatingadozás egy valós jelenség, és nem szégyen segítséget kérni vagy extra gondoskodást biztosítani magunknak ebben az időszakban. Az öngondoskodás nem önzőség, hanem alapvető szükséglet a kiegyensúlyozott és teljes élethez, még a legborongósabb őszi és téli napokon is.
