A tél közeledtével szervezetünk fokozott kihívásokkal szembesül. A hidegebb időjárás, a kevesebb napfény és a zárt terekben való nagyobb érintkezés a kórokozókkal mind próbára teszi az immunrendszer ellenálló képességét.
Sokan tapasztalják ebben az időszakban a fáradékonyságot, az energiahiányt, és sajnos a gyakori megfázásos, influenzás megbetegedéseket. Ezért kulcsfontosságú, hogy tudatosan készüljünk a hideg hónapokra, és megerősítsük szervezetünk védekezőképességét.
Ebben a cikkben egy átfogó, 5 lépéses akciótervet mutatunk be, amely segít felkészíteni az immunrendszerét a téli időszakra. Ezek a lépések nem csupán tüneti kezelést nyújtanak, hanem a hosszú távú egészség megőrzését célozzák, alapjaiban erősítve meg szervezetét a kihívásokkal szemben.
A cél egy robosztus immunválasz kialakítása, amely képes hatékonyan felvenni a harcot a vírusokkal és baktériumokkal, miközben fenntartja vitalitását és energiaszintjét a téli hónapok alatt is. Lássuk hát, hogyan érhetjük el ezt az optimális állapotot lépésről lépésre.
1. A táplálkozás optimalizálása: Az immunrendszer alapkövei
Az immunrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étrend. Amit megeszünk, az építi fel sejtjeinket, hormonjainkat és azokat az anyagokat, amelyek a védekezőképességünkért felelnek.
Különösen a téli időszakban, amikor a friss termékek elérhetősége korlátozottabb lehet, és a szervezetünknek több energiára van szüksége a hőháztartás fenntartásához, tudatosan kell odafigyelnünk a megfelelő vitamin- és ásványi anyag bevitelre.
A feldolgozott élelmiszerek, a túlzott cukorfogyasztás és a finomított szénhidrátok gyengíthetik az immunválaszt, ezért törekedjünk a teljes értékű, természetes alapanyagok fogyasztására.
Vitaminok és ásványi anyagok: Az immunrendszer pajzsa
Bizonyos vitaminok és ásványi anyagok kiemelt szerepet játszanak az immunrendszer támogatásában. Ezek hiánya jelentősen ronthatja a szervezet ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben.
A C-vitamin például egy erős antioxidáns, amely hozzájárul a fehérvérsejtek működéséhez és segíti a kollagén termelődését, amely a bőr és a nyálkahártyák integritásához elengedhetetlen.
A D-vitamin ma már nem csupán csontjaink egészségéért felelős, hanem az immunrendszer egyik legfontosabb modulátora. Hiánya széles körben elterjedt, különösen a napfényhiányos téli hónapokban.
A cink egy nyomelem, amely több mint 300 enzim működésében vesz részt, beleértve azokat is, amelyek az immunválaszban kulcsfontosságúak. Hiánya gyengíti a T-sejtek működését.
A szelén szintén egy antioxidáns hatású nyomelem, amely védi a sejteket az oxidatív stressztől és támogatja az immunrendszer megfelelő működését.
Az A-vitamin elengedhetetlen a nyálkahártyák épségéhez, amelyek az első védelmi vonalat képezik a kórokozókkal szemben. A B-vitaminok, különösen a B6 és B12, szintén hozzájárulnak az immunsejtek termelődéséhez.
„Az egészségünk a tányérunkon kezdődik. A téli időszakban különösen oda kell figyelnünk arra, hogy szervezetünk minden szükséges tápanyaghoz hozzájusson a hatékony védekezéshez.”
Prebiotikumok és probiotikumok: A bélflóra ereje
Az immunrendszerünk jelentős része a bélrendszerben található. Egy egészséges bélflóra, melyben a jótékony baktériumok dominálnak, elengedhetetlen a hatékony immunválaszhoz.
A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva jótékony hatással vannak a gazdaszervezet egészségére. Megtalálhatók fermentált élelmiszerekben, mint a joghurt, kefir, savanyú káposzta vagy kimchi.
A prebiotikumok olyan emészthetetlen rostok, amelyek táplálékul szolgálnak a jótékony bélbaktériumoknak, segítve szaporodásukat. Kiváló prebiotikus források például a fokhagyma, hagyma, póréhagyma, articsóka és a banán.
A rostban gazdag étrend nemcsak a bélflórát táplálja, hanem segíti a salakanyagok eltávolítását is, hozzájárulva a szervezet általános tisztaságához és vitalitásához.
Antioxidánsok: A sejtek védőbástyája
Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek megvédik a sejteket a szabadgyökök káros hatásaitól. A szabadgyökök felhalmozódása oxidatív stresszhez vezethet, ami gyengíti az immunrendszert és hozzájárul a krónikus betegségek kialakulásához.
Színes gyümölcsök és zöldségek, mint a bogyós gyümölcsök, sötétzöld leveles zöldségek, paprika, brokkoli, gránátalma kiváló antioxidáns források. A tea, különösen a zöld tea, szintén gazdag antioxidánsokban.
Érdemes minél többféle színű zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, hogy a lehető legszélesebb spektrumú antioxidánsokhoz jusson a szervezet.
Szezonális és helyi élelmiszerek előnyei
A szezonális és helyi élelmiszerek fogyasztása nemcsak környezetbarát, hanem táplálkozási szempontból is előnyös. Ezek a termékek frissebbek, tápanyagtartalmuk magasabb, és gyakran kevesebb vegyszert tartalmaznak.
Télen fókuszáljunk a gyökérzöldségekre (répa, cékla, paszternák), káposztafélékre (brokkoli, kelkáposzta, karfiol), citrusfélékre, almára és a fermentált termékekre. Ezek az élelmiszerek kiváló alapot biztosítanak a téli immunerősítéshez.
Például egy téli zöldségleves, tele gyökérzöldségekkel és fűszerekkel, mint a gyömbér és fokhagyma, nemcsak melegít, hanem kiválóan támogatja az immunrendszert.
Egy kiegyensúlyozott téli menü tartalmazhat reggelire zabkását bogyós gyümölcsökkel, ebédre zöldséglevest teljes kiőrlésű kenyérrel, vacsorára pedig sült halat párolt zöldségekkel.
2. Rendszeres mozgás és friss levegő: A vitalitás motorja
A fizikai aktivitás messze túlmutat a súlykontrollon és az izomépítésen. Jelentős hatással van az immunrendszerre is, segítve a szervezet védekezőképességének fenntartását és erősítését.
A rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgás serkenti a vérkeringést, ami elősegíti az immunsejtek hatékonyabb szállítását a szervezetben. Ezáltal gyorsabban és hatékonyabban tudnak reagálni a kórokozókra.
A mozgás emellett hozzájárul a stressz csökkentéséhez, ami szintén létfontosságú az immunrendszer szempontjából, hiszen a krónikus stressz gyengíti a védekezőképességet.
A mozgás jótékony hatásai az immunrendszerre
Amikor mozgunk, testünk több fronton is támogatja az immunrendszert. A fokozott vérkeringés mellett nő a fehérvérsejtek aktivitása és termelődése is, amelyek a kórokozók elleni harcban kulcsszerepet játszanak.
A mérsékelt intenzitású edzés segíthet a gyulladásos folyamatok csökkentésében is, ami szintén jótékony hatással van az általános egészségre és az immunválaszra.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a túlzott, kimerítő edzés éppen ellenkező hatást válthat ki, átmenetileg gyengítve az immunrendszert. Ezért a mértékletesség és a fokozatosság elve kiemelten fontos.
A rendszeres fizikai aktivitás emellett javítja az alvás minőségét, ami, mint azt később látni fogjuk, szintén elengedhetetlen az immunrendszer regenerálódásához és optimális működéséhez.
Milyen mozgásformát válasszunk télen?
A téli hónapokban is számos lehetőségünk van a mozgásra, akár bent, akár kint a szabadban. A lényeg, hogy megtaláljuk azt a tevékenységet, amit élvezünk, és rendszeresen beépítjük a mindennapjainkba.
A gyaloglás, Nordic walking, kocogás, futás kiváló szabadtéri mozgásformák, amelyek friss levegőn történnek, és nem igényelnek speciális felszerelést. A hideg időben a réteges öltözködés fontosságára hívjuk fel a figyelmet.
A téli sportok, mint a síelés, korcsolyázás, snowboardozás nemcsak élvezetesek, hanem remek kardiovaszkuláris edzést is biztosítanak, miközben a téli táj szépségét is élvezhetjük.
Ha a szabadban való mozgás nem megoldható, válasszunk beltéri lehetőségeket: úszás, jóga, pilates, csoportos edzések, vagy akár otthoni edzésvideók segítségével is formában tarthatjuk magunkat.
„A mozgás nem csak a testet, hanem a lelket is feltölti. A téli napokon különösen fontos, hogy időt szakítsunk a friss levegőn való kikapcsolódásra és a fizikai aktivitásra.”
A friss levegő és a napfény ereje
A friss levegőn való tartózkodás számos előnnyel jár az immunrendszer szempontjából. Segít a tüdő kapacitásának növelésében, javítja az oxigénellátást és csökkenti a zárt terekben terjedő kórokozókkal való érintkezést.
Még a borús téli napokon is érdemes legalább 15-20 percet a szabadban tölteni. Ez segíthet a D-vitamin szintézis beindításában, bár télen a napfény intenzitása erre már nem elegendő.
A természetben való tartózkodás, egy séta az erdőben vagy egy parkban, bizonyítottan csökkenti a stressz szintjét, javítja a hangulatot és hozzájárul a mentális jóléthez, ami közvetve erősíti az immunrendszert.
A rendszeres szellőztetés a lakásban vagy munkahelyen is létfontosságú. Segít csökkenteni a levegőben lévő kórokozók koncentrációját, és friss oxigénnel tölti meg a teret.
3. Stresszkezelés és elegendő alvás: A regeneráció titka
Az immunrendszer erőssége nem csupán a fizikai tényezőktől függ, hanem szorosan összefügg a mentális és érzelmi állapotunkkal is. A stressz és az alváshiány jelentősen gyengítheti a szervezet védekezőképességét.
A modern életvitel gyakran jár együtt krónikus stresszel, amely észrevétlenül, de folyamatosan aláássa az egészségünket. A téli időszak, a kevesebb napfény és a társasági élet korlátozottsága tovább ronthatja ezt a helyzetet.
Ezért elengedhetetlen, hogy tudatosan foglalkozzunk a stresszkezeléssel és biztosítsuk szervezetünk számára a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenést.
A stressz hatása az immunrendszerre
Amikor stresszesek vagyunk, a szervezetünk kortizolt és más stresszhormonokat termel. Ezek a hormonok rövid távon segítenek megbirkózni a vészhelyzetekkel, de krónikus emelkedett szintjük káros hatással van az immunrendszerre.
A tartósan magas kortizolszint elnyomja az immunválaszt, csökkenti a fehérvérsejtek termelődését és aktivitását, így sebezhetőbbé válunk a fertőzésekkel szemben.
A stressz ezenkívül gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, és ronthatja a bélflóra egyensúlyát is, ami szintén negatívan befolyásolja az immunrendszer működését.
Ezért a stresszkezelés nem csupán a mentális jólétünk, hanem a fizikai egészségünk, és különösen a téli immunerősítés egyik alappillére.
Hatékony stresszcsökkentő technikák
Számos módszer létezik a stressz hatékony kezelésére. Fontos, hogy megtaláljuk azokat a technikákat, amelyek számunkra a leginkább működnek, és rendszeresen alkalmazzuk őket.
A meditáció és a mindfulness gyakorlatok segítenek lecsendesíteni az elmét, csökkenteni a szorongást és javítani a koncentrációt. Már napi 10-15 perc is jelentős változást hozhat.
A jóga és a légzőgyakorlatok nemcsak a testet erősítik és hajlékonyabbá teszik, hanem mélyrehatóan hatnak az idegrendszerre is, segítve a relaxációt és a stressz oldását.
A természetben való tartózkodás, ahogy már említettük, szintén kiváló stresszcsökkentő. Egy séta az erdőben, vagy akár csak egy parkban, csökkenti a kortizolszintet és javítja a hangulatot.
A hobbi tevékenységek, a kreatív alkotás, a zenehallgatás, a barátokkal és családdal töltött minőségi idő mind hozzájárulnak a stressz oldásához és a mentális egyensúly megteremtéséhez.
Az alvás: Az immunrendszer regenerálódásának kulcsa
Az elegendő és pihentető alvás elengedhetetlen az immunrendszer optimális működéséhez. Alvás közben a szervezet regenerálódik, és számos immunsejt és citokin termelődik, amelyek a kórokozók elleni védekezésben játszanak szerepet.
Az alváshiány gyengíti az immunválaszt, csökkenti az antitestek termelődését, és növeli a gyulladásos folyamatokat a szervezetben. Ezáltal sebezhetőbbé válunk a megbetegedésekkel szemben.
Felnőttek számára általában 7-9 óra alvás javasolt éjszakánként. A mennyiség mellett a minőség is rendkívül fontos: a mély, zavartalan alvás a leghatékonyabb a regeneráció szempontjából.
„A pihentető alvás nem luxus, hanem az immunrendszer alapvető szükséglete. Ne sajnáljuk az időt a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésre, különösen a téli időszakban.”
Tippek az alvásminőség javítására (alváshigiénia)
Az alváshigiénia javításával jelentősen növelhetjük az alvás minőségét és mennyiségét. Néhány egyszerű lépéssel sokat tehetünk a pihentető éjszakai alvásért.
Törekedjünk arra, hogy minden nap azonos időben feküdjünk le és keljünk fel, még hétvégén is. Ez segít beállítani a szervezet belső óráját.
Alvás előtt kerüljük a koffeint, alkoholt és a nehéz ételeket. A késő esti étkezés megterheli az emésztőrendszert, és zavarhatja az alvást.
Teremtsünk sötét, csendes és hűvös alvási környezetet. A hálószoba hőmérséklete ideálisan 18-20 Celsius fok között legyen.
Kerüljük a képernyőhasználatot (telefon, tablet, számítógép) lefekvés előtt legalább egy órával, mivel a kék fény gátolja a melatonin termelődését, ami az alvásért felelős hormon.
A lefekvés előtti relaxációs technikák, mint a meleg fürdő, olvasás, vagy könnyed nyújtó gyakorlatok szintén segíthetnek ellazulni és felkészülni az alvásra.
4. Hidratálás és méregtelenítés támogatása: A belső tisztaság
A megfelelő hidratálás és a szervezet természetes méregtelenítő folyamatainak támogatása alapvető fontosságú az immunrendszer hatékony működéséhez. A víz nem csupán szomjoltó, hanem a test összes funkciójában kulcsszerepet játszik.
Télen hajlamosak vagyunk kevesebb folyadékot fogyasztani, mivel nem érzünk olyan intenzív szomjúságot, mint nyáron. Azonban a fűtött, száraz levegő és a téli sportok során is jelentős folyadékveszteség léphet fel.
A méregtelenítés nem egy divatos kúra, hanem a szervezet folyamatosan zajló, természetes tisztító mechanizmusa, amelyet érdemes támogatni.
A víz szerepe az immunrendszerben
A víz a szervezet legfontosabb alkotóeleme. Szerepet játszik a tápanyagok szállításában a sejtekhez, a salakanyagok eltávolításában, a testhőmérséklet szabályozásában és az ízületek kenésében.
Az immunrendszer számára is elengedhetetlen. A megfelelő hidratáltság biztosítja a nyálkahártyák, például az orr és a torok nyálkahártyájának nedvességét, amelyek az első védelmi vonalat képezik a kórokozókkal szemben.
A kiszáradás gyengíti a nyálkahártyák működését, és sebezhetőbbé teszi a szervezetet a vírusokkal és baktériumokkal szemben. Emellett a vérkeringés és a nyirokrendszer működése is romlik, ami lassítja az immunsejtek szállítását.
A megfelelő folyadékbevitel segíti a vesék működését is, amelyek a méreganyagok kiválasztásáért felelősek, hozzájárulva ezzel a szervezet belső tisztaságához.
Mennyi folyadékra van szükségünk télen?
Az ajánlott folyadékbevitel személyenként eltérő lehet, de általánosságban elmondható, hogy felnőtteknek napi 2-3 liter tiszta víz fogyasztása javasolt. Ez a mennyiség sportolás, láz vagy hideg időben való tartós szabadban tartózkodás esetén növelhető.
Ne várjuk meg, amíg szomjasak leszünk, mert a szomjúságérzet már a dehidratáció jele. Igyunk rendszeresen, kisebb adagokban a nap folyamán.
A tiszta víz mellett fogyaszthatunk cukormentes gyógyteákat, például gyömbérteát, csipkebogyóteát vagy kamillateát, amelyek további jótékony hatásokkal is rendelkeznek.
A frissen facsart gyümölcs- és zöldséglevek is hozzájárulhatnak a folyadékpótláshoz, de figyeljünk a cukortartalmukra. Hígítsuk őket vízzel, vagy részesítsük előnyben a zöldségleveket.
„A víz az élet alapja, és az immunrendszerünk motorjának üzemanyaga. Ne becsüljük alá a megfelelő hidratálás erejét a téli hónapokban!”
A szervezet természetes méregtelenítő folyamatainak támogatása
A testünk folyamatosan méregtelenít a máj, a vesék, a tüdő, a bőr és a bélrendszer segítségével. Ezen szervek optimális működésének támogatása kulcsfontosságú az immunrendszer szempontjából.
A máj a szervezet fő méregtelenítő szerve. Támogatásához fogyasszunk keserű ízű ételeket, mint a rukkola, endívia, articsóka, és olyan gyógynövényeket, mint a máriatövis.
A vesék a folyadékok és a vízben oldódó méreganyagok kiválasztásáért felelnek. A megfelelő folyadékbevitel mellett a petrezselyem, a zeller és a csalántea segíthet a vesék munkájában.
A rostban gazdag étrend (teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök) támogatja a bélrendszer egészségét és a rendszeres bélmozgást, ami elengedhetetlen a salakanyagok eltávolításához.
A fizikai aktivitás serkenti a nyirokkeringést, ami szintén fontos szerepet játszik a méreganyagok elszállításában és az immunsejtek mozgásában.
Kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást, a dohányzást és a feldolgozott élelmiszereket, amelyek mind terhelik a méregtelenítő szerveket és gyengítik az immunrendszert.
A „méregtelenítő kúrák” helyett inkább egy fenntartható, egészséges életmódra törekedjünk, amely folyamatosan támogatja szervezetünk természetes tisztulási folyamatait, így az immunrendszer is erősebb marad.
5. Célzott táplálékkiegészítők és gyógynövények: Az extra védelem
Bár az egészséges táplálkozás és életmód az immunrendszer feltöltésének alapja, bizonyos esetekben a célzott táplálékkiegészítők és gyógynövények extra támogatást nyújthatnak, különösen a téli hónapokban.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kiegészítők soha nem helyettesíthetik a kiegyensúlyozott étrendet és az egészséges életmódot. Mindig konzultáljunk orvosunkkal vagy gyógyszerészünkkel, mielőtt új kiegészítőket vezetnénk be étrendünkbe.
Az egyéni szükségletek eltérőek lehetnek, és egy szakember segíthet meghatározni, mely kiegészítők a legmegfelelőbbek számunkra, és milyen adagolásban.
D-vitamin: A napfény hiány pótlása
A D-vitamin hiány rendkívül elterjedt a téli hónapokban Magyarországon, mivel a napfény intenzitása nem elegendő a bőrben történő szintézishez. Pedig kulcsszerepe van az immunrendszer működésében.
A D-vitamin hiánya összefüggésbe hozható a gyakoribb légúti fertőzésekkel és az autoimmun betegségek fokozott kockázatával. Ezért a téli időszakban a D-vitamin pótlása szinte mindenki számára javasolt.
Az ajánlott napi adag felnőttek számára általában 2000-4000 NE (nemzetközi egység) között mozog, de súlyos hiány esetén ez az adag magasabb is lehet, orvosi felügyelet mellett.
A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, ezért célszerű étkezés közben, zsírtartalmú élelmiszerrel bevenni a jobb felszívódás érdekében.
C-vitamin: Az immunrendszer klasszikus támogatója
A C-vitamin, vagy aszkorbinsav, az egyik legismertebb immunerősítő vitamin. Erős antioxidáns hatású, és számos immunsejt működéséhez elengedhetetlen.
Bár a C-vitamin nem akadályozza meg a megfázást, segíthet enyhíteni a tüneteket és lerövidítheti a betegség időtartamát, különösen azoknál, akiknek a szervezete stressznek van kitéve vagy alacsony a C-vitamin szintje.
Az ajánlott napi beviteli mennyiség felnőttek számára 80-100 mg, de betegség idején vagy fokozott stressz esetén sokan magasabb adagokat (500-1000 mg vagy több) is fogyasztanak, több részletre elosztva, mivel a szervezet csak korlátozott mennyiséget tud egyszerre felszívni.
Természetes forrásai a citrusfélék, paprika, brokkoli, kivi, csipkebogyó, savanyú káposzta. A kiegészítők formájában is széles választékban elérhető, akár retard (nyújtott felszívódású) formában is.
Cink és szelén: A nyomelemek ereje
A cink és a szelén olyan esszenciális nyomelemek, amelyek hiánya komolyan gyengítheti az immunrendszert. Mindkettő fontos szerepet játszik az immunsejtek fejlődésében és működésében.
A cink hiánya csökkenti a T-sejtek számát és funkcióját, amelyek a sejtes immunitásban kulcsfontosságúak. A szelén antioxidáns hatásával védi a sejteket az oxidatív károsodástól, és támogatja az immunválaszt.
A cink természetes forrásai a húsok, tenger gyümölcsei, hüvelyesek, magvak (pl. tökmag), teljes kiőrlésű gabonák. A szelénben gazdag élelmiszerek közé tartozik a brazil dió, tengeri halak, tojás és a teljes kiőrlésű gabonák.
Kiegészítő formájában történő szedésükről érdemes szakemberrel konzultálni, mivel a túladagolásuk káros lehet. Az ajánlott napi beviteli mennyiség felnőtteknek cinkből 10-15 mg, szelénből 50-70 mcg.
| Kiegészítő | Javasolt téli adag (felnőtteknek) | Főbb előnyök | Természetes források |
|---|---|---|---|
| D-vitamin | 2000-4000 NE | Immunmoduláció, csontok egészsége | Napfény, zsíros halak, tojássárgája |
| C-vitamin | 500-1000 mg (több részletben) | Antioxidáns, immunerősítő | Citrusfélék, paprika, brokkoli |
| Cink | 10-15 mg | Immunsejtek működése, sebgyógyulás | Húsok, tenger gyümölcsei, tökmag |
| Szelén | 50-70 mcg | Antioxidáns, pajzsmirigy működés | Brazil dió, halak, tojás |
Gyógynövények az immunrendszer támogatására
Számos gyógynövény ismert immunerősítő és gyulladáscsökkentő hatásáról, amelyek kiegészíthetik a téli felkészülést.
Az Echinacea (kasvirág) az egyik legnépszerűbb immunerősítő gyógynövény. Segíthet serkenteni az immunrendszer működését és csökkentheti a megfázásos tünetek súlyosságát és időtartamát.
A bodza (különösen a bodzabogyó) gazdag antioxidánsokban, és vírusellenes tulajdonságokkal rendelkezik. Szirup vagy tea formájában fogyasztva segíthet a megfázás és influenza tüneteinek enyhítésében.
A gyömbér erős gyulladáscsökkentő és antioxidáns, emellett segít a gyomorpanaszok enyhítésében is. Frissen reszelve teába, ételekbe adva vagy kapszula formájában is fogyasztható.
A kurkuma hatóanyaga, a kurkumin, szintén erős gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású. Fekete borssal együtt fogyasztva javul a felszívódása.
Ezek a gyógynövények tea, tinktúra, kapszula vagy étrend-kiegészítő formájában is elérhetők. Mindig tartsuk be az ajánlott adagolást, és tájékozódjunk az esetleges ellenjavallatokról, különösen ha krónikus betegségben szenvedünk vagy gyógyszereket szedünk.
„A természet patikája számos kincset rejt, amelyek kiegészíthetik a téli immunerősítést. Használjuk őket bölcsen, a tudomány és a hagyományok ötvözésével.”
Probiotikumok kiegészítő formában
Ahogy az első lépésben is kiemeltük, a bélflóra egészsége kulcsfontosságú az immunrendszer számára. Ha az étrendből nem jut elegendő probiotikum a szervezetbe, vagy antibiotikum kúra után, érdemes lehet probiotikus kiegészítőket szedni.
Válasszunk olyan terméket, amely több baktériumtörzset (pl. Lactobacillus és Bifidobacterium fajokat) tartalmaz, és magas csíraszámú (legalább 10 milliárd CFU). A termékek minősége és a baktériumok életképessége döntő fontosságú.
A probiotikumok segíthetnek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, csökkenthetik a gyulladást és erősíthetik az immunválaszt, különösen a felső légúti fertőzésekkel szemben.
