A gyomornyálkahártya-gyulladás, orvosi nevén gastritis, egy olyan állapot, amely során a gyomor belső rétege, a nyálkahártya begyullad. Ez a gyulladás számos okból eredhet, és a tünetek spektruma is rendkívül széles lehet, az enyhe diszkomforttól a súlyos fájdalomig és emésztési zavarokig. A gyomornyálkahártya alapvető szerepet játszik az emésztésben és a gyomor falának védelmében a savas környezettel szemben. Amikor ez a védőgát meggyengül vagy sérül, a gyomorsav közvetlenül irritálhatja a szöveteket, gyulladást okozva.
A gastritis nem egy egységes betegség; sokféle formában jelentkezhet, amelyek eltérő kiváltó okokkal, mechanizmusokkal és klinikai lefolyással bírnak. A pontos diagnózis és a gyulladás típusának azonosítása kulcsfontosságú a hatékony kezelés és a potenciális szövődmények megelőzése érdekében. Ahhoz, hogy megértsük ezt az összetett állapotot, érdemes részletesen áttekinteni a különböző típusait és az azokkal járó jellegzetes tüneteket.
A gyomornyálkahártya-gyulladás általános tünetei
Mielőtt belemerülnénk a specifikus típusokba, tekintsük át azokat a közös jeleket és érzeteket, amelyek a gyomornyálkahártya-gyulladásra utalhatnak. Fontos tudni, hogy a tünetek intenzitása és jellege nagyban függ a gyulladás mértékétől és attól, hogy akut vagy krónikus formáról van-e szó.
A leggyakoribb tünetek közé tartozik a gyomorégés, amely egy égő érzés a mellkasban vagy a has felső részén. Ez gyakran étkezés után vagy éjszaka jelentkezik. A felhasi fájdalom szintén gyakori, amely lehet tompa, szúró vagy görcsös jellegű, és az étkezéssel összefüggésben változhat.
Sokan tapasztalnak hányingert és hányást, különösen akut esetekben. A puffadás, a teltségérzés, még kis mennyiségű étel elfogyasztása után is, valamint az étvágytalanság is gyakori panasz. Néha előfordulhat gyomorvérzés, amely fekete, szurokszerű székletben (meléna) vagy vérhányásban (hematemesis) nyilvánulhat meg, és azonnali orvosi figyelmet igényel.
A gyomor nyálkahártyájának gyulladása sokszínű tünetekkel járhat, amelyek gyakran befolyásolják az életminőséget és az emésztési funkciókat.
Akut gastritis: hirtelen fellépő gyulladás
Az akut gastritis egy hirtelen fellépő, gyors lefolyású gyomornyálkahártya-gyulladás, amely gyakran súlyos, de rövid ideig tartó tünetekkel jár. A gyulladás oka általában könnyen azonosítható, és a kiváltó tényező megszüntetésével a gyógyulás is viszonylag gyorsan bekövetkezhet.
Az akut gastritis kiváltó okai
Az akut gastritis kialakulásáért számos tényező felelős lehet. Az egyik leggyakoribb ok a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok), mint például az ibuprofen vagy az aszpirin túlzott vagy tartós szedése. Ezek a gyógyszerek károsíthatják a gyomor védőrétegét, mivel gátolják a prosztaglandinok termelődését, amelyek kulcsfontosságúak a nyálkahártya épségének fenntartásában.
A túlzott alkoholfogyasztás szintén jelentős rizikófaktor. Az alkohol közvetlenül irritálja és erodálja a gyomornyálkahártyát. Hasonlóképpen, a stressz, különösen a súlyos fizikai stressz, mint például súlyos sérülések, égési sérülések, nagy műtétek vagy szepszis, úgynevezett stressz-gastritist okozhat. Ilyenkor a gyomor vérellátása romlik, és a védőmechanizmusok gyengülnek.
Bizonyos fertőzések, például baktériumok (H. pylori is okozhat akut gastritist, bár inkább a krónikus formával hozzák összefüggésbe), vírusok vagy paraziták is kiválthatnak akut gyulladást. Ritkábban, de előfordulhat, hogy maró anyagok, például savak vagy lúgok lenyelése okoz akut, súlyos gyomornyálkahártya-károsodást.
Az akut gastritis tünetei
Az akut gastritis tünetei jellemzően hirtelen jelentkeznek és intenzívek. A heves felhasi fájdalom, amely gyakran égő vagy szúró jellegű, az egyik legjellemzőbb tünet. Ezt kísérheti erős hányinger és hányás, amely enyhülést hozhat, de nem szünteti meg teljesen a diszkomfortot.
Az étvágytalanság és a teltségérzet is gyakori, még kis mennyiségű étel elfogyasztása után is. Súlyosabb esetekben, különösen, ha a gyomornyálkahártya eróziója vagy fekélye is kialakul, előfordulhat gyomorvérzés. Ennek jelei lehetnek a fekete, szurokszerű széklet (meléna) vagy a vérhányás (hematemesis), amelyek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek.
A betegség általában néhány napon belül spontán vagy a kiváltó ok megszüntetésével javul. Azonban az ismétlődő akut epizódok vagy a kezeletlen súlyos esetek krónikus gastritisszá alakulhatnak át.
Krónikus gastritis: a tartós gyulladás
A krónikus gastritis egy elhúzódó, hónapokig vagy akár évekig fennálló gyomornyálkahártya-gyulladás. Ezt a formát a gyomornyálkahártya progresszív károsodása és atrófiája jellemzi, ami súlyosabb esetekben a gyomor mirigyeinek elvesztéséhez vezethet. A tünetek gyakran kevésbé drámaiak, mint az akut formánál, de annál alattomosabbak és hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek.
A krónikus gastritis kiváltó okai
A krónikus gastritis leggyakoribb oka a Helicobacter pylori (H. pylori) baktériumfertőzés. Ez a baktérium képes túlélni a gyomor savas környezetében, és krónikus gyulladást okozhat, amely az évek során a gyomor nyálkahártyájának elvékonyodásához (atrófiához) vezethet. A H. pylori fertőzés a gyomorfekélyek és a gyomorrák egyik vezető kockázati tényezője.
Egy másik jelentős ok az autoimmun gastritis, amelyet a szervezet immunrendszerének hibás működése okoz. Ilyenkor az immunsejtek a gyomor saját parietális sejtjeit támadják meg, amelyek a gyomorsavat és az intrinsic faktort termelik. Az intrinsic faktor nélkülözhetetlen a B12-vitamin felszívódásához, így hiánya vészes vérszegénységhez (perniciosus anaemia) vezethet.
A kémiai vagy reaktív gastritis is krónikussá válhat, különösen, ha a kiváltó tényező, például az epe visszafolyása a gyomorba (epe reflux) vagy a tartós NSAID-szedés fennmarad. Más kevésbé gyakori okok közé tartoznak a Crohn-betegség, a sarcoidosis vagy bizonyos vírusos fertőzések.
A krónikus gastritis tünetei
A krónikus gastritis tünetei gyakran enyhébbek és kevésbé specifikusak, mint az akut formáé, és sok esetben a betegek hosszú ideig akár tünetmentesek is lehetnek. Amikor tünetek jelentkeznek, azok általában a következők:
- Tompa vagy enyhe felhasi fájdalom: Nem olyan intenzív, mint az akut fájdalom, inkább egy állandó, nyomó érzés.
- Teltségérzet étkezés után: Még kis mennyiségű étel elfogyasztása után is jelentkezhet.
- Étvágytalanság és fogyás: A tartós diszkomfort és az emésztési zavarok miatt.
- Hányinger: Gyakran enyhébb, mint akut esetben, de tartósan fennállhat.
- Vashiányos vérszegénység: Különösen H. pylori fertőzés vagy atrófiás gastritis esetén, mivel a gyomorsav hiánya gátolja a vas felszívódását.
- B12-vitamin hiány: Autoimmun gastritis esetén, amely a veszes vérszegénység tüneteivel jár (fáradtság, sápadtság, idegrendszeri problémák).
A krónikus gastritis diagnózisa általában endoszkópiával és biopsziával történik, mivel a tünetek önmagukban nem elegendőek a pontos típus azonosításához. A biopszia segít megállapítani a gyulladás mértékét, típusát és az esetleges atrófiás elváltozásokat.
A gyomornyálkahártya-gyulladás specifikus típusai
A krónikus gastritis számos altípusra osztható, amelyek mindegyike sajátos kóroktannal, patomechanizmussal és klinikai jellemzőkkel rendelkezik. Ezek megértése elengedhetetlen a célzott kezeléshez.
Helicobacter pylori-fertőzés okozta gastritis (B típusú gastritis)
A Helicobacter pylori (H. pylori) egy spirál alakú baktérium, amely képes kolonizálni a gyomor nyálkahártyáját, és világszerte az egyik leggyakoribb krónikus fertőzésforrás. Becslések szerint a világ népességének mintegy fele fertőzött vele, bár sokan tünetmentesek maradnak. Ez a baktérium az egyik vezető oka a krónikus gastritisnek, a gyomorfekélynek és a gyomorráknak.
A H. pylori okozta gastritis mechanizmusa és tünetei
A H. pylori úgy képes túlélni a gyomor extrém savas környezetében, hogy ureáz enzimet termel, amely az urea ammóniává alakításával semlegesíti a savat a baktérium körül. Ezenkívül a baktérium toxinokat és enzimeket termel, amelyek károsítják a gyomornyálkahártya védőrétegét, gyulladást és sejtkárosodást okozva.
A fertőzés kezdetben általában az antrumot (a gyomor alsó részét) érinti, ami antralis gastritishez vezet. Később a gyulladás kiterjedhet az egész gyomorra (pangastritis), ami a gyomorsavtermelés csökkenéséhez és atrófiához vezethet. Az atrófiás gastritis növeli a gyomorrák kockázatát.
A H. pylori okozta gastritis tünetei gyakran nem specifikusak, vagy akár teljesen hiányozhatnak. Amikor jelentkeznek, hasonlóak lehetnek más típusú dyspepsiás panaszokhoz:
- Felhasi diszkomfort vagy fájdalom: Lehet égő, nyomó jellegű.
- Puffadás és teltségérzet.
- Étvágytalanság és enyhe hányinger.
- Gyakori böfögés.
Súlyosabb esetekben a H. pylori fekélyeket okozhat, amelyek erős fájdalommal, vérzéssel járhatnak. A diagnózis urea kilégzési teszttel, székletantigén teszttel, vérvizsgálattal (antitestek) vagy endoszkópia során vett biopsziás mintával történik.
Autoimmun gastritis (A típusú gastritis)
Az autoimmun gastritis egy ritkább, de súlyos formája a krónikus gastritisnek, amely során a szervezet immunrendszere tévedésből a gyomor saját sejtjeit, nevezetesen a parietális sejteket támadja meg. Ezek a sejtek felelősek a gyomorsav (sósav) és az intrinsic faktor termeléséért.
Az autoimmun gastritis mechanizmusa és következményei
A parietális sejtek elpusztulása két fő problémához vezet:
- A gyomorsav hiánya (achlorhydria): Ez rontja az emésztést, különösen a fehérjékét, és növeli a bélfertőzések kockázatát, mivel a savas környezet normális esetben védőgátat képez a kórokozók ellen.
- Az intrinsic faktor hiánya: Az intrinsic faktor egy glikoprotein, amely nélkülözhetetlen a B12-vitamin vékonybélben történő felszívódásához. Hiánya vészes vérszegénységhez (perniciosus anaemia) vezet, mivel a B12-vitamin kulcsfontosságú a vörösvértestek képződéséhez és az idegrendszer megfelelő működéséhez.
Az autoimmun gastritis gyakran más autoimmun betegségekkel, például pajzsmirigybetegségekkel (Hashimoto-thyreoiditis) vagy 1-es típusú cukorbetegséggel együtt jelentkezik. A gyomornyálkahártya progresszív atrófiája és a bélhámsejtek megjelenése (intestinalis metaplasia) hosszú távon növeli a gyomorrák, különösen a carcinoid daganatok kockázatát.
Az autoimmun gastritis tünetei
Az autoimmun gastritis tünetei gyakran a B12-vitamin hiányából adódnak, és lassan fejlődnek ki:
- Fáradtság és gyengeség: A vérszegénység leggyakoribb jelei.
- Sápadtság és légszomj.
- Neurológiai tünetek: Zsibbadás, bizsergés a végtagokban, egyensúlyzavar, memóriazavarok, depresszió.
- Glossitis (nyelvgyulladás): Fájdalmas, sima, vörös nyelv.
- Emésztési panaszok: Puffadás, hasmenés vagy székrekedés, súlyosabb esetekben étvágytalanság.
A diagnózis vérvizsgálattal (B12-vitamin szint, antitestek parietális sejtek és intrinsic faktor ellen) és endoszkópiával, biopsziával történik, amely az atrófiás nyálkahártyát és a gyulladásos sejtes beszűrődést mutatja.
Kémiai gastritis (reaktív gastritis, C típusú gastritis)
A kémiai gastritis, más néven reaktív gastritis, a gyomornyálkahártya olyan gyulladása, amelyet nem fertőzés vagy autoimmun folyamat, hanem irritáló kémiai anyagok okoznak. A „C típusú gastritis” elnevezés is erre utal.
A kémiai gastritis kiváltó okai és mechanizmusa
A leggyakoribb okok közé tartozik az epe visszafolyása a gyomorba (epe reflux), különösen gyomorműtétek után, amikor a pylorus záróizma már nem működik megfelelően. Az epe lúgos kémhatása és az epesavak közvetlenül károsítják a gyomornyálkahártyát. Hasonlóképpen, a NSAID-ok tartós szedése is kiválthatja, mivel ezek közvetlenül irritálják a nyálkahártyát és gátolják a védő prosztaglandinok termelődését.
Az alkohol túlzott fogyasztása is kémiai irritációt okozhat. Ritkábban, de előfordulhat, hogy más gyógyszerek vagy vegyi anyagok váltják ki. Fontos megkülönböztetni a többi gastritistől, mert itt a gyulladásos sejtek beszűrődése minimális, ehelyett a nyálkahártya eróziója, oedemája és a simaizomsejtek hiperpláziája figyelhető meg.
A kémiai gastritis tünetei
A kémiai gastritis tünetei gyakran tartósak és zavaróak:
- Égő felhasi fájdalom: Különösen epe reflux esetén, amely az étkezés után vagy éjszaka fokozódhat.
- Hányinger és hányás: Gyakran sárgás-zöldes epés hányás jellemző.
- Étvágytalanság és súlyvesztés.
- Teltségérzet és puffadás.
A diagnózis endoszkópiával és biopsziával történik, ahol a tipikus hisztológiai elváltozások (pl. foveoláris hiperplázia, simaizomsejtek proliferációja, minimális gyulladás) láthatók.
Granulomatózus gastritis
A granulomatózus gastritis egy ritka formája a gyomornyálkahártya-gyulladásnak, amelyet a gyomor szöveteiben kialakuló granulómák – makrofágok és más gyulladásos sejtek által alkotott csomók – jellemeznek. Ez az állapot gyakran más szisztémás betegségek megnyilvánulása a gyomorban.
A granulomatózus gastritis okai
A leggyakoribb okok közé tartoznak:
- Crohn-betegség: A gyulladásos bélbetegség, amely a gyomor-bél traktus bármely részét érintheti.
- Sarcoidosis: Egy multisystemás gyulladásos betegség, amely granulómákat okozhat különböző szervekben, beleértve a gyomrot is.
- Fertőzések: Például tuberkulózis, szifilisz, gombás fertőzések (hisztoplazmózis, mukormikózis) vagy parazitafertőzések.
- Idegen test reakció: Ritkán, lenyelt idegen testekre adott reakcióként is kialakulhat.
- Egyéb: Ritkábban Vasculitis, Wegener-granulomatosis, vagy akár gyomorrák is járhat granulomaképződéssel.
A granulomatózus gastritis tünetei és diagnózisa
A tünetek gyakran nem specifikusak és a kiváltó alapbetegség tüneteivel együtt jelentkeznek. Ide tartozhat a felhasi fájdalom, hányinger, hányás, étvágytalanság és súlyvesztés. Ritkán gyomorürülési zavarok vagy vérzés is előfordulhat.
A diagnózis kulcsa az endoszkópiával vett biopsziás minta hisztológiai vizsgálata, amely kimutatja a granulómákat. A granulómák típusának és a kísérő elváltozásoknak az elemzése segíthet az alapbetegség azonosításában.
Eosinophil gastritis
Az eosinophil gastritis egy ritka gyulladásos állapot, amelyet az eosinophil fehérvérsejtek abnormális felhalmozódása jellemez a gyomornyálkahártya szöveteiben. Ez az állapot gyakran allergiás reakcióval vagy autoimmun folyamatokkal hozható összefüggésbe.
Az eosinophil gastritis okai és tünetei
Az eosinophil gastritis leggyakoribb oka az ételallergia vagy intolerancia, de parazitafertőzések vagy gyógyszerreakciók is kiválthatják. A szervezet immunrendszere túlzottan reagál bizonyos anyagokra, és eosinophileket küld a gyomorba, ahol azok gyulladást okoznak.
A tünetek a gyulladás mértékétől és elhelyezkedésétől függően változhatnak, de gyakran magukban foglalják:
- Felhasi fájdalom és görcsök.
- Hányinger és hányás.
- Étvágytalanság és súlyvesztés.
- Hasmenés vagy székrekedés.
- Nyelési nehézség (dysphagia), ha az oesophagus is érintett.
A diagnózis endoszkópiával és biopsziával történik, amely kimutatja az eosinophil sejtek jelentős beszűrődését a gyomornyálkahártyában. Az allergiás eredet felmerülése esetén allergiavizsgálatok is szóba jöhetnek.
Lymphocytás gastritis
A lymphocytás gastritis egy másik ritka forma, amelyet a gyomornyálkahártya hámrétegében található limfociták (egyfajta fehérvérsejtek) fokozott száma jellemez. Ez az állapot gyakran társul más autoimmun vagy gyulladásos betegségekkel.
A lymphocytás gastritis okai és tünetei
A lymphocytás gastritis gyakran összefüggésbe hozható:
- Cöliákiaval (gluténérzékenység): A gluténre adott immunválasz a gyomorban is megnyilvánulhat.
- Helicobacter pylori fertőzéssel: Bár a H. pylori a B típusú gastritis fő oka, bizonyos esetekben lymphocytás gastritist is kiválthat.
- Autoimmun betegségekkel: Mint például a Crohn-betegség vagy a Hashimoto-thyreoiditis.
- Idiopátiás formában: Amikor az ok ismeretlen marad.
A tünetek általában nem specifikusak, és magukban foglalhatják a dyspepsiás panaszokat, mint a felhasi diszkomfort, puffadás, teltségérzet, hányinger. Sok esetben a betegség tünetmentes, és csak véletlenül derül ki endoszkópiás vizsgálat során.
A diagnózis endoszkópiával és biopsziával történik, amely a hámrétegben lévő intraepithelialis limfociták számának növekedését mutatja ki. A kiváltó ok azonosítása kulcsfontosságú a kezelés szempontjából.
Sugárzás okozta gastritis
A sugárzás okozta gastritis a gyomornyálkahártya gyulladása, amely hasi vagy gyomor környéki daganatos megbetegedések sugárterápiájának mellékhatásaként jelentkezik. A sugárzás károsítja a gyorsan osztódó sejteket, beleértve a gyomornyálkahártya sejtjeit is.
A sugárzás okozta gastritis tünetei
A tünetek a sugárkezelés során vagy azt követően jelentkezhetnek, és súlyosságuk a sugárzás dózisától és az érintett terület nagyságától függ. Jellemző tünetek:
- Hányinger és hányás.
- Felhasi fájdalom.
- Étvágytalanság.
- Gyomorvérzés: Akut vagy krónikus formában, ami vérhányásban vagy melénában nyilvánulhat meg.
A diagnózis a beteg kórtörténete (sugárkezelés), a tünetek és az endoszkópiás lelet alapján történik. A kezelés tüneti, és a nyálkahártya védelmét szolgáló gyógyszerek alkalmazásával jár.
Iszkémiás gastritis
Az iszkémiás gastritis egy ritka, de potenciálisan súlyos állapot, amelyet a gyomor vérellátásának csökkenése okoz. A vérellátás zavara miatt a gyomornyálkahártya nem kap elegendő oxigént és tápanyagot, ami sejtkárosodáshoz és gyulladáshoz vezet.
Az iszkémiás gastritis okai és tünetei
Az iszkémiás gastritis kiváltó okai közé tartozhatnak:
- Vaszkuláris betegségek: Például érelmeszesedés (atherosclerosis), érgörcs (vasospasmus) vagy érgyulladás (vasculitis).
- Sokkállapot: Súlyos vérvesztés, szívroham vagy szepszis esetén, amikor a vérnyomás jelentősen lecsökken, és a belső szervek vérellátása romlik.
- Véralvadási zavarok: Amelyek érelzáródáshoz vezethetnek.
A tünetek gyakran súlyosak és hirtelen jelentkeznek:
- Heves felhasi fájdalom: Amely nem enyhül a szokásos fájdalomcsillapítókkal.
- Hányinger és hányás.
- Gyomorvérzés: Hematemesis vagy meléna.
- Peritonitis (hashártyagyulladás) jelei: Ha a gyomor fala perforálódik.
Az iszkémiás gastritis sürgős orvosi beavatkozást igényel, mivel a gyomornyálkahártya elhalásához (nekrózisához) és perforációjához vezethet, ami életveszélyes állapot.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár sok esetben a gastritis enyhe lefolyású és otthoni praktikákkal, életmódbeli változtatásokkal kezelhető, bizonyos tünetek esetén elengedhetetlen az orvosi konzultáció. Különösen igaz ez, ha a tünetek súlyosak, tartósak vagy aggasztó jelekkel párosulnak.
Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha:
- Súlyos, hirtelen fellépő felhasi fájdalom jelentkezik.
- Vérhányás (friss vér vagy kávézápor szerű hányadék) tapasztalható.
- Fekete, szurokszerű széklet (meléna) észlelhető.
- Állandó hányinger és hányás, amely megakadályozza az étkezést és folyadékbevitelt.
- Súlyos szédülés vagy ájulásérzés, amely vérvesztésre utalhat.
- Tartós fogyás, amely nem magyarázható más okkal.
- A tünetek egy hétnél tovább fennállnak, vagy ismétlődően visszatérnek a megfelelő kezelés ellenére is.
A krónikus gastritis diagnosztizálása és kezelése kulcsfontosságú a súlyosabb szövődmények, mint például a gyomorfekély, gyomorvérzés vagy akár a gyomorrák megelőzésében. Az időben történő orvosi beavatkozás segíthet a gyomornyálkahártya regenerálódásában és a panaszok enyhítésében.
A diagnózis szerepe
A gyomornyálkahártya-gyulladás pontos típusának és okának azonosítása alapvető fontosságú a hatékony kezelési stratégia kidolgozásában. Mivel a tünetek gyakran átfedésben vannak más emésztőrendszeri betegségekkel, a diagnózis általában több módszer kombinációjával történik.
A leggyakoribb diagnosztikai eljárás az endoszkópia, más néven gyomortükrözés. Ennek során egy vékony, hajlékony csövet vezetnek le a nyelőcsövön keresztül a gyomorba és a vékonybél elejébe. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy közvetlenül megtekintse a nyálkahártya állapotát, felmérje a gyulladás mértékét, és észlelje az esetleges eróziókat, fekélyeket vagy daganatokat.
Az endoszkópia során gyakran biopsziát is vesznek, ami azt jelenti, hogy apró szövetmintát távolítanak el a gyomornyálkahártyáról. Ezt a mintát mikroszkóp alatt vizsgálják, hogy azonosítsák a gyulladás típusát, jelenlévő baktériumokat (például H. pylori), atrófiás elváltozásokat vagy más specifikus sejtes infiltrációkat, mint például az eosinophil vagy lymphocytás sejtek.
A pontos diagnózis nem csupán a tünetek enyhítéséhez vezet, hanem a hosszútávú egészségmegőrzés alapja is, megelőzve a súlyosabb szövődményeket.
A H. pylori fertőzés kimutatására számos módszer létezik. A biopsziás vizsgálat mellett alkalmazható az urea kilégzési teszt, a székletantigén teszt és a vérből kimutatható antitestek vizsgálata is. Ezek a tesztek segítenek megerősíteni a baktérium jelenlétét, ami a megfelelő antibiotikumos kezelés alapját képezi.
Vérvizsgálatok is hasznosak lehetnek, különösen autoimmun gastritis esetén, ahol a B12-vitamin szintje és a parietális sejtek, valamint az intrinsic faktor elleni antitestek kimutatása diagnosztikus értékű. A vashiányos vérszegénység vizsgálata is fontos lehet, mivel a krónikus gastritis gyakran vezet vasfelszívódási zavarokhoz.
Egyéb vizsgálatok, mint például a képalkotó eljárások (CT, MRI), ritkábban szükségesek, de súlyosabb esetekben vagy szövődmények gyanúja esetén alkalmazhatók. Az átfogó diagnosztikai megközelítés biztosítja, hogy a gyomornyálkahártya-gyulladás minden aspektusa feltárásra kerüljön, és a beteg a legmegfelelőbb ellátásban részesüljön.
